Hajós élet, cirkuszvilág, úti kalauz

Egy artista lány kalandjai a világ körül...

Egy artista lány kalandjai a világ körül...

III./5. Pláza ászai – Ezek a koreaiak! – Diéta – Bohócunk álmodozik!

2016. október 17. - CircusGirl

Tienjinben gyönyörű idő volt és ezúttal flottul mentek a dolgok. Sergiu (tenor) ismét velünk tartott, Kip pedig sikeresen elintézte csekk-ügyeit egy futár segítségével, akit a kávézóba hívtak neki. Nagy mázlija volt, hogy talált olyan kínait, aki megértette és még segíteni is hajlandó volt. Egyébként, ismét 4 napos út volt, egyetlen kikötővel: Incheonnal. 

Jó randa, esős, sötétség költözött aznap az égre, maradtunk hát plázázni, bár nem is lett volna lelki erőnk Szöulig metrózni. Robiék is jöttek, közben mesélték, micsoda 5-8000 dollárost téteket bukott el sorjában egy pasas. Ráadásul, nagyon úgy festett, nem vágta földhöz a dolog. A kínai ünnepnek köszönhetően teltház volt a fedélzeten, így sok tehetős utas akadt köztük, ami azért jó, mert minél többet veszítenek, annál nagyobb bónusz jár a kaszinósoknak. (Elég faramuci helyzet, hogy azért kell szorítaniuk, hogy mások ne nyerjenek, de hát a világ már csak ilyen...)

plaza.jpg

A bal középen látható két kis ruha hölgyeim és uraim, kutyaruha!!!

8-9 óra egy bevásárlóközpontban nézelődve (Pláne, ha nem vagy milliomos!) szupermarketezve és kávézóban üldögélve örökkévalóságnak tűnik (Legjobb esetben is, mindössze 15 percig tart egy XXL méretű kávét elkortyolgatni! Esetleges életmód-követőimnek megjegyzem, szójatejes gabonakávé volt, dupla adag karamell stíviával!img_3252.jpg

Hol árulnak ilyet? SEHOL! Ha én volnék a mérges kismalac, mondhatnám: „Kuss legyen, hoztam!” :D Így csak meleg szójatejet vettem. De már unalmasak a boltok is, ennek ellenére, mindig akad egy-egy apróság - matrica, szuvenír, ajándék mütyür - amire hirtelen szükségem lesz, mert ilyenkor 5 percre újra gyerek lehetek :D), pedig elhihetitek, mindent kipróbáltam: gépeztem, majd ismét végig kóstolgattam az élelmiszerboltot (ezúttal éhes is voltam), sőt még masszázsfotelben is ücsörögtem egy kört (Meglepően hatásosnak bizonyult!), míg végül elérkezett az este és megkezdődött a skypolás az otthoniakkal, amit már annyira vártam! (Tanulság, felesleges túl korán kimenni! A környéken semmi nincs, pláne szakadó esőben, hidegben mit csináljon az ember? Bár, elszomorító, hogy családoknak egyetlen közös program van hétvégén: PLÁZA. Így igazi vasárnapi tumultus fogadott bennünket, rengeteg gyerekkel.) Egész pontosan, 3 bazi nagy épületben fordultunk meg aznap: egyik a drága luxus márkás hely „mélyen zsebbe nyúlós” éttermekkel. Itt rengeteg fagyizó, cukrászda, kávézó van egymás hegyén hátán, melyek között akad 27-féle luxus túró tortát-, rózsába illesztett makarónos kelyhet-, 100 féle dzsúszt-, organikus burgert és szuperfoodos turmixokat kínáló hely is, no de ne feledkezzünk meg a spéci vörösbabos fagyasztott jégkásaszerű desszertes standról sem! Másik a már ismert Emart (legyen koreai tesco :D), és végül az akár „koreai árkádnak”-nak is nevezhető üzletegyüttes.

Na, de nézzük meg kicsit a koreaiakat alaposabban! Egy turistáknak szóló könyvben, érdekes (=röhejes) szabályokra lettem figyelmes: img_1175.jpg

Az már biztos, hogy a hangos beszédet irritálónak találják, szólt is rám már nem egyszer buszsofőr ezügyben... Ezek ellenére nem mondanám, hogy oly udvariasak. Köpködés és orrszívás ugyanúgy megy (bár egy fokkal jobbak, mint a kínaiak), a taxisok ostobaságáról is írtam múltkor, az eladók pedig ugyanúgy a sarkadban állnak, mint otthon, pedig itt nem feltételezik szerintem, hogy lopni akarnánk. (Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én úúúgy utálom, mikor belépek egy üzletbe és azonnal odaugranak az arcodba egy „Miben segíthetek?” kérdéssel. Nőként baromi nehezen igazodom ki egy drogériában, nyilván... :D) Japánban is odajönnek, de aztán békén hagynak. Kippel is érdekes dolgok történtek aznap: nyugiban ült tortát majszolgatva, mikor egy pasas odatoppant mellé, kikapta a tányérjáról a falatot és hamm... bekapta!!! Barátunk csak nézett, meg sem bírt szólalni! (Ez nagy dolog!!!J Ráadásul, mit mondott volna, úgysem ért angolul!) Aztán nem sokkal később, az orra előtt vittek el a biztonságiak bilincsben valakit. Végül, jött a harmadik felvonás: két szakácsot látott összeverekedni az éttermeknél. ’Van valami a levegőben? Vagy mindenki frusztrált lett az esőtől...’ – gondolta.

Az elkövetkezendő napokon semmi érdemleges nem történt. Ment az edzés, gyakorlás ezerrel. De volt néha egy kis relax is:img_1155.jpgMajd megéltük az idei első - köd miatti - kikötőlezárásunkat, így Tienjinben hoppon maradtunk, jó pár órát késett ugyanis a hajó. Ismét 4 napos cruise (már a 3.) vette kezdetét, de az egy szem kikötő most Jejura esett az előadásainkkal együtt. Sajnálatunkra, visszatért a „drága” Hui Ming cruise diri! Biztosan iparkodni fog, hogy bizonyítsa, mennyire fontos őszemélye, hisz’ az elmúlt 3 hét alatt nyilvánvalóvá vált, semmi szükség nincs rá! (Ráadásul, a hostess srác, aki addig vezette a műsorokat és ellátta a teendőket, nem hogy plusz juttatást, de még egy köszönömöt sem kapott, hogy két ember munkáját végezte... Khmmm... Costa style!)

Nagy boldogságomra, Sophie kijelentette, nincs szüksége ránk, úgyhogy nem zavarja, ha nem megyünk a próbákra! (Hisz’ pár éve – mikor itt volt – artisták sosem tech runoztak.) Így Jeju reggel megindultunk vidáman kirándulni Kippel és Sergiuval, akiről egyébként kiderült, hogy csupán 28 éves. Hát, majdnem dobtam egy hátast!!! (Ő is! Sajnos, egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem én vagyok a legfiatalabb a csapatban. :D) Amúgy hihetetlen, mennyire öregít egy szakáll! (Az általam favágónak lefestett, ukrán táncos fiúról is láttam egy fotót facebookon rövid hajjal, arcszőrzet nélkül, mintha egy másik ember mosolyogna rajta.) A Camellia Hill -re mentünk, ami egy csodaszép 30 éves kert, sőt állítólag Ázsia legnagyobb arborétuma, ahol késő ősszel, illetve tél elején virágzásnak indulnak a fehér és piros kaméliák.

Egy kis bibi volt: itt még nincs ősz! Sőt, rekkenő meleg volt, túl is öltöztünk, a virágok pedig még nem nyíltak. Így bár szép volt, jó volt, zöld volt, csak épp lemaradtunk a lényegről. De nagyon jól esett a természetben sétafikálni, lassan már tényleg kijelenthetjük, hogy bejártuk a szigetet töviről hegyire és nem maradt látnivaló! :D

Ezek után visszamentünk a centrumba, ahol találkozónk volt másik tenorunkkal, Andressel, aki nem rég szállt fel a Serenára. (Ritkán, de előfordul, hogy érintjük egymást Jejun, sőt múltkor egyszerre mindhárom Costa hajót lehetett látni: Atlanticánk bent állt, Serena épp érkezett, Fortuna távozott. Időjárásos módosításból kifolyólag tehát, kvázi dugó alakult ki a kikötőben :D) Nagy volt az öröm, még a zenészek is csatlakoztak hozzánk (magyar lány és párja), ment a sztorizgatás. (Természetesen, spanyolul! :D) Úgy fest, neki jobban bejött az új járat, mert mindig Shanghaiból indul, klassz kabint kapott és ami a legfontosabb, nincs se port manningje1, se utas drillje2. (Tudjátok, aminek keretében Oli is terelgett tavaly, 3 hónapon keresztül, 5 naponta nagy fagyban.) Felemlegették, mikor egy utas nem átallott az épp áriázó Andres elé beugrani és arcába énekelni egy fotó erejéig. (Mármint a kínai nőci konkrétan rázendített az operára! J) E vendégek néha rosszabbak, mint a sztárokat üldöző paparazzók: szívbaj nélkül nyomják az énekesek arcába a tabletet, annyira hogy az orruk már rásimul a képernyőre, vagy a zongorista nem látja saját kezét a fizikális zoom-tól! :D :D :D  (Hmmm... mit lehet erre mondani??! KÍNAIAK!)

Este „show-time” meglepően lelkes fogadtatással! Bár, a 2.-nál megindult a ringás, szerencsére a „be nem zavaró”-féle hullámokkal.

Délután még csomagom is érkezett, ami minden alkalommal (már ismerhettek, mennyire) hatalmas örömmel tölt el! Kezdetét veheti a habzsi-dőzsi!!!

Alakbarát-bűnözéseim:

img_3265.jpg

(Aki adalékanyag-mentességre is törekszik, annak azért az Atkins szeleteket nem ajánlom jó szívvel, én is csak ritkán rendelek belőlük, de a Questesek a „belefér” kategóriába esnek, az organikus mogyorókrém, bio- és gyógynövényes kávék viszont abszolút zöld lámpát kapnak!)

Vacsinál, kellemes meglepetésben volt részem, ugyanis új szakácsunk, kinek említettem, mire vágyom, meg is adta! Szerény személyemnek félre téve várt egy adag vegyes párolt zöldség (szigorúan minden mentesen) és egy tucat főtt tojás! Látható, hogy nincsenek baromi nagy igényeim, mégis ő az első séf, aki tartja a szavát és el is készíti nekem!!! Ezer hála és köszönet érte!!! (Tavaly morogtam is eleget, hogy ha tükörtojást állandóan tudnak csinálni kérésre, akkor főttet, hogy a fenébe nem? Egy konyhában, ahol van tűzhely, lábas és víz, hogy nem lehetséges elkészíteni a világ legegyszerűbb ételét???)

Ha már kaja, akkor megosztom veletek egyik kabin-vacsimat, ugyanis saját fogást rittyentettem: Spenótos konjak lisztből készült tészta, salátával, csírával, kis kókusz olajjal, fűszerkeverékkel szórt tofuval!dsc01302_1.jpg

Csak a vicc kedvéért mellékelem e recept hajós verzióját:

  • Végy egy Oliver-féle nadrágzseb méretű tofut, szórd meg kedved szerint, majd fektesd mellé az ebédlőből kicsórt zöldségeket.
  • Online rendelj spéci, főzés nélkül fogyasztható tésztát, mert az ügynök úgyis behozza könnyedén, majd kend meg egy kis kanál kókusz olajjal!

(Erről jut eszembe, mennyire nem hiányoznak a régi csempész-sztorik! Emlékeztek még, mikor fokhagymát meg avokadót dugdostam melltartóba, illetve állandóan azon kattogtam, mibe öntsem át a mandulatejeket??? Átengednek? Elkapnak? Brrrr!!! Mi lesz jövőre, ha végre átszállunk???  Egyik szemem sír, a másik nevet!

Nem véletlenül, került be a diéta a címbe, hisz’ sok ismerősöm szokott érdeklődni és tanácsot kérni ezügyben, én pedig szívesen osztom meg ezzel kapcsolatos tanulmányaimat, illetve tapasztalataimat. (Sőt, talán egyszer megcsinálom a dietetikusképzőt is. Tudjátok, majd a fóka-számom után! J) Azonban most senki se várjon tőlem fogyókúrás tippeket (legalábbis ne itt, mert az egy külön blog lehetne), viszont ötleteket szívesen adok, és ne feledjük, a diéta nem fogyókúra! Étrend, ami jó esetben testünket építi, ahelyett, hogy rombolná vagy hizlalná. Bár, sokan sokfélék vagyunk, bizonyos alkattal és genetikai állománnyal rendelkezünk, egy biztos: 5 perces módszerek nem léteznek! A kulcs: életmód! Pl. én már sok mindent kipróbáltam, úgy tűnik, számomra jót tesz a húsmentesség (éljen a bab és lencse), de nem mondanám, hogy vegán lettem. Néha-néha fogyasztok csirkét és halat, natúr joghurtot és tojást pedig rendszeresen, 1 teljes +3 fehérje mértékben! Ami pedig a kiegészítőket illeti, nagy virágpor-, ginseng- és méhpempő „fan” lettem! Gyomorproblémákra kifejezetten ajánlom a borsmentaolaj-kapszulát, gyógyszerek helyett!!! Elképesztő amúgy, mennyire meghatározza lelki állapotunkat az emésztésünk és oda-vissza. Erről szól a már említett Bélügyeink c. könyv is, amit tényleg mindenkinek csak ajánlani tudok, akinek bárminemű panasza van e tájékon.

Mostanában főleg a szekusok kérdezgettek a kondiban, legtöbben hasizomra és szálkásabb testalkatra vágynak. (Az vicces volt, mikor Jeremy azt kérdezte, mi Oli titka, mert úgy szeretne kinézni! Hát, mondtam, a MÁZLI, mert képes édességeken élni néha napokig és akkor sem történik nagy változás. Azért a hajón általában rizst és csirkemellet eszik és én igyekszem őt egészségtudatosabb étkezés felé terelni, azért még mindig sok „szirszart” fogyaszt. Viszont megállapítható, hogy nem attól dagad az izma, mert bodybuilder boltokba jár!) Visszatérve a szekusokra, szívesen mutattam nekik gyakorlatokat és edzős videókat, de kihangsúlyoztam: fontos és egészséges a mozgás, de az alakunk 70-80%-ban az étrenden múlik, melynek legalapvetőbb szabályával gondolom, már mindenki tisztában van: Cukor és liszt SOHA, azonban a jó zsírok, mint az olajos magvak vagy az oliva elengedhetetlenek! (Az is baromi nagy tévhit, hogy ha sportolsz, akkor bármit ehetsz! Elég megnézni a táncoslányok jó részét! Eleget mozognak, a showk felérnek 2x40p kardióval, de ha vacsorára nutellát zabálnak mogyoróvajjal, annak ”súlyos” következményei látszanak... :D)

További bepillantás az éléskamrámba, plusz egy fotó, lássátok mivel szoktam ébreszteni néha Olit!

A cruise utolsó (tengeri) napját lustálkodással indítottuk (= ágyban fetrengős sorozatnézés, mostanában „Young and Hungry”, illetve „Akward” fogyasztók vagyunk, futógépen pedig Foster ház-at nyomatok J), majd futottam lazán 14 km-t és mentünk travel talkra3. Úgy fest már nem sokáig! Kiderült ugyanis, hogy októbertől rengeteg változás várható programok, showk és koncepciók szempontjából. A hajmeresztő hülyeségeket majd szép sorjában ismertetem, amint bevezetik őket! Még egy meglepi ért aznap: visszatért Ilária (olasz énekes csajszi, akivel jóban voltam) és Paco (előző szezonos spanyol trió tagja), akik új felállásban alkotnak bandát. Kip nyomban elhatározta, ezúttal bepróbálkozik majd a lánynál. Kivételesen, utolsó nap main halloztunk, ami nem volt rossz, mert az emberek már láttak minket előzőleg, ráadásul a kapitány és a hotel diri is odatévedt! :D Szerencsére, tök jól sikerült! Utánunk jött még bóhocunk (aki nem szereti így nevezni magát, ő COMEDY JUGGLER!), s szokás szerint panaszkodott, hogy a gyerekek ellopkodták az eszközeit! 

Tienjinbe beköszöntött az ősz. Majd’ lefújta fejemet a szél, de legalább még napsütés kíséretében. Gyorsan beértünk és örömmel tapasztaltuk, hogy kinyitott a Hello Kitty Café House, melynek építését nyomon követtük egy ideje. Nem mintha akkora rajongói lennénk, de hála a szupergyors internetnek azzá váltunk, vagy legalábbis új törzshelyünkké avattuk e kávézó-éttermet! Persze, nagyon cuki helyiség, minden rózsaszín és nem hogy minden fogáson, kávéhabon, de még a wc-n is ott mosolyog Kitty! Csak 3-an voltunk, de szuper volt és tele lettem energiával a délutáni edzésemre!

kitty_3.jpgMásnap szabadok voltunk, tettük a dolgunkat szokás szerint. Aznapra esett Andrii szülinapja, így közösen köszöntöttük tortával, és ajándékba egy nagy csomag protein port adtunk, mert tudtuk, hogy szüksége van rá. Teli találat, nagyon örült! (Jó, hogy fel vagyunk szerelkezve :D) Aztán lenéztünk a csapattal kicsit a bárba.

14581431_181828342220956_989718187820346047_n.jpg

A lányok eléggé pipásak voltak különben, mert életbe lépett az első új szabály:

  • mostantól a showk nincsenek hirdetve a műsorújságban!!! (Sőt, elvileg a hangosbemondón sem akarják beharangozni majd!)

Ilyen hülyeséget!!! (Kip is őrjöng ám!) Úgy fest, az a cél, hogy ne jöjjenek műsorra, hanem kaszinózzanak. Egyszerűen, nem tudjuk elképzelni, hogy attól megemelkedne a bevétel, ha a vendégek kihagyják azt az egy szem 45 perces előadást! Meg is lett a hatás, a csapat úgy kezdte el, hogy 5 (azaz öt) ember lézengett a színházteremben, mivel nem tudták, hogy lesz valami!!! (Jó, a végére megtelt, de 20 percig tátongott a tér...)

  • Egy számunkra kellemesebb rendelkezés: egy előadás esténként!

Ám táncosaink ezért is morcosak, mert reggeli matinéik lesznek! Így 2x kell sminkelniük, bemelegíteniük, meg a kora reggeli fellépés sosem művészpárti, hisz’ se test se lélek nem áll készen. Ezt mi megússzuk még idén, mert kikötős napon nem tűznek délelőttre semmit, ilyenkor az utasok ugyanis kint vannak. (De amennyire az „össze-visszaság” divatba jött, bármelyik napra kerülhet bármi, és igaz, Kip új januári szerződéséből már kihúzták az ’este’ szót feladatkörének meghatározásánál, a mostaniakban még ESTI 2 fellépés van dokumentálva, amire lehet hivatkozni!)

A bárban nem maradtunk sokáig, egyrészt mert Andreii hamar kitalálta, hogy felmegy szétnézni az utastérbe, másrészt szájfosó barátunk harsogását hallgathattam (többek között a rogyásig ismételt történeteit), no meg arról mesélt, hogy akarja meghódítani a kínai 20 éves recepciós lányt, akit mindenki magának akar! Most mondjam meg neki, hogy a kissé pedo-hajlamait nem támogatom? (Könyörgöm, hát 30 évvel fiatalabb!) Ráadásul, képes úgy tálalni (magam sem tudom, hogy elhiszi e), hogy egy a bökkenő: áldozata duci barátnője előzőleg már teljesen őrá kattant és így a kiszemelt leányzó majd baráti szolidaritásból elutasítja őt! (Persze, egy szép fiatal lány, akire a fél hajó hajt, nyilván titkon a kiöregedett, beszédkényszeres komikus után epekedik, de jófejségből nagy kegyesen majd lemond róla... :D)

Pár nappal később egyébként már azt ecsetelte, hogy úgy találja, Evienél (a legdekoratívabb 24 éves táncoslánynál) van esélye! Jól kikerekedett a szemem (Mert... fontos az önbizalom, de hát khmm....), mondtam is neki, nyugodjon le, ő az akinél biztosan labdába sem rúghat! Hagyján, hogy véletlenül sincsenek egy szinten és (ismét) túl fiatal hozzá, de pont ez az a lány, akinek tényleg komoly, kiegyensúlyozott kapcsolata van otthon (egy tanár fiúval immár 3 éve, akivel már voltak is távkapcsolatban fél évet) és említette nekem a minap, hogy ő teljesen nyugodt, nem hiszi, hogy bármi gondot okoz nekik majd a külön lét...

Hihetetlen, hogy jó öreg barátunk még mindig meg tud hökkenteni agyament ötleteivel és bár jó, hogy pozitív hozzáállással bír, de ne lógjon már bilibe a keze, mert az ábrándozás tettek nélkül nem viszi előre! Persze, sajnálom is kicsit, 7 éve van már itt, egyetlen ügynökkel van kapcsolatban (Hol él, az ókorban??? Ezügyben már próbáltuk felnyitni a szemét, hogy manapság már nem úgy megy! Se promója, se videoja, se weblapja...) és közben mindig a csodára vár, áttörésre, hogy ez a „szuper” közvetítője (aki szerintünk nagy ívben tojik rá, legalábbis az elbeszéléseiből ítélve) majd eladja pl. a Moulen Rougeba. (Ne nevessetek, ezzel állt elém komoly arccal a minap: Először is kiakadt, hogy Atlanticánkat egy mozgó kaszinóvá alakítják és kirúgnak mindenkit, jaaaaaj mi lesz vele... Majd sikeres lenyugtatásomat követően, másnap fülig érő szájjal közölte: Ideje váltani, irány Párizs leghíresebb szórakozóhelye!) De lepett már meg hollywoodi jövőképének ötletével is, ti. olyan briliáns forgatókönyvet ötlött ki az éjjel (nem is aludt szemhunyásnyit sem), melyet majd elad és nemhogy gazdag, de híres színész lesz, mert voltaképpen mindig is az volt az álma. (És hogy hogy nem az egyik szerepet magára kreálta!!!)

vlcsnap-2016-09-14-22h44m45s379.png

Szóval, elég gyermekded/nonszensz ötletekkel tud előállni és sokszor szánjuk, mert magányos (persze, ezügyben sem lehet meggyőzni, hogy talán ne 20 évesek után kajtasson) és belefáradt a monoton hajózásba. Különben, ne higgyétek, hogy csak röhögünk rajta! Sőt! Sokszor próbálunk segíteni (pl. felajánlottuk, hogy Oli készít neki weblapot), de a válaszai mindig mindenre a „hogyan nem lehet” (Well... The PROBLEM IS... ez számunkra örökre szlogen marad! :D), „ezzel az a baj, hogy...” vagy „ez nem jó, mert...”, ill. további felmerülő nehézségek kiötlése és felnagyítása. Gyerekek, tényleg menthetetlenül fafejű!!!!!

Incheonban ragyogó idő fogadott bennünket, 100 felé sütött a nap, mely ideálisnak bizonyult egy jó kis emergency drillhez4 (No, de nincs okom panaszra, hála Markonak, ez volt a 2. az elmúlt mésfél hónapban! Nem tudom, emlékeztek e, mikor 4 naponta nyomtuk...), majd egy meetingünk volt a színházban, hogy üdvözölhessük főnökasszonyunkat hivatalosan. Aztán, uzsgyi ki, a szokásos bevásárlást követően, kiültem a padra netezni, míg el nem tűnt a napocska. Később a plázás Garden kávézóban voltunk Anitáékkal (aki szegény már 2 hete beteg) és bár nem tudtunk sokáig kint maradni, mert aznapra került a fellépés, legalább tudtam beszélni még a mindig szűkszavú öcsikémmel is! :D Mivel késő esti, egy előadást nyomtunk (lelkes nézőkkel), nem kellett spórolnom erővel. Meg is jegyezte az egyik tiszt, mennyire tetszett neki a show (először látta) és kiemelte, milyen energiabomba voltam a színpadon! Oli viszont pechére elfelejtette nyakláncát levenni és jól összeakadtunk, szétszakadt! Nagyon szomorú volt emiatt, de úgy tűnik megmenthető!

Hamar eltelt e cruise, pláne hogy utolsó nap már kora reggel travel talkoztunk, délután gyakoroltam és futottam, így sikerült jól lefárasztani magam az esti kis fellépésre, ami ráadásul káosz lett! Már tavaly ismertetettem, milyen baromi jól szervezett és hozzáértő a technikusi brigád, hát most sem hazudtolták meg magukat. A pali (eleve érthetetlen, hogy miért új muki tűnik fel minden héten) rossz CD-t nyomott be. (Kiderült, a Juliáékét...) De ez még hagyján, mert ahogy benyomta, el is tűnt. Nekem mindegy volt, mert egy szép lassú spanyol zene szólt és teljesen jól jött ki rá a kacsuk számom, azonban Oli eleinte nagy csendben zsonglőrözött – kínaiak néztek mint moziba – míg el nem kezdődött egy másik lassú, lírikus olasz nóta. Na, egy ilyen dallam a gyors zsonglőrözést agyon vágja! Oli morci lett, aztán még ejtett is párat. Miután befejezte, meghajolt, kiment és bevágta a sarokba a buzogányait, mindezt a kapitány orra előtt, aki ott állt egy szinttel felettünk nézve az előadást. Jó fej volt, rögtön mutogatott le, hogy nyugi, tök jó volt! De drága páromat, ha elgurul a gyógyszere, nem igazán lehet lenyugtatni... L Később aztán Sarah (szekus csajszi) meghívott minket ünnepelni, mert a 30. szülinapját tartották az ebédlőben, melyen sokan részt vettek. Kapitányunk Tihomir, amint megpillantott bennünket, már szaladt is, hogy megnyugtatásképp közölje, a zsonglőr bemutató zseniális volt, mint mindig. Majd rátért arra is, hogy hiányolja Olivért a ping pong bajnokságról! A vacsoránál aztán beszélgetni kezdtem Evievel (a gluténmentes táncoslány :D), aki át is jött utána hozzánk. Kiderült, a csapat minden lányának - egy fő kivételével – van párja odahaza, így nem sok esélye lesz a tiszteknek... (Azért a nem rég leszállt vörös démonunk ex szekusa ezerrel startolt rá az egyik leányzóra, méghozzá arra, aki Amy régi ismerőse...)

Így teltek el hát a rövid körutak, most pedig kezdetét veszi egy páratlan, 10 napos crúz, 2 vadi új japán várossal! Végre, visszatérünk Japánba, juhééé! Alig várjuk!!! Addig is búcsúzom Tőletek! Sziasztok!

 

 2016.10.11.      

  

Lábjegyzet:

1 port manning: bizonyos napokon leszállási tilalom, mely vetésforgó szerűen váltakozik a dolgozók között

2 utas drill: Amikor az utasok felszállnak, rögtön kapnak felkészítést, mi a teendő vészhelyzetben. Ebben azok a dolgozók vesznek részt, akiknek utasokkal kapcsolatos (terelgetős, irányítós) teendőik vannak.

3 travel talk: minden cruise utolsó napján tartott beszéd, melyet a cruise diri prezentál, felvonultatva sok dolgozót, illetve a teljes entertainmentet (előadok, animátorok, zenészek stb.). Lényegében elbúcsúzás az utasoktól!

4 emergency drill: vészhelyzeti próbariadó, rendszerint 1-1,5 órás procedúra

 

A bejegyzés trackback címe:

https://circusgirl.blog.hu/api/trackback/id/tr1711814681

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása