Dear Friends, English translation inserted into the text in blue color!!! 

Kedves Olvasóim! A tartalom nagyja az elmúlt két év megfigyeléseinek anyaga, illetve némi utánaolvasás, kutatás és egy japán ismerős elbeszéléseiből született. Akit behatóbban érdekel a téma, vagy szívesen olvasna még elképesztő, vagy épp komikus történeteket, annak mindenképpen ajánlom a már többször forrásként említett magyar srác, Marton blogját¹ is!

Ők, ugye – a kínaiakkal ellentétben – a ló túlsó felén ülnek viselkedés, udvariasság, no meg higiéna terén, ugyanakkor nem egyszer olvashattátok, milyen agyament, képmutató, túlhajszolt és elrobotosított világ az övéké, ahol turistaként ugyan bámulatos létezni, csak ne akarj közöttük élni!

(Pláne, ne szüless japánnak...)

Let’s analyse Japan and the Japanese! 

These are my observations from my last 2 years. I also did some research and had conversations with Japanese people and I used a Hungarian guy’s blog (Marton) as a source, who was living for 6 years with them.

So… They are totally opposite from the Chinese in every way, mostly in social behaviours, politeness and hygiene. But at the same time they live in a very shocking and hypocritical world with a lot of exaggerated things where you can be happy as a tourist but never want to live there or not try to be Japanese!

• Mit takar a túlzott udvariasság??? Lepleznek és képmutatnak! Cseppet se lepődjünk meg, miközben rád mosolyognak és hajbókolnak nyakra-főre (akár annyit, hogy elfárad a derekuk), valójában a hátuk közepére sem kívánnak, mert már attól sokszor leizzadnak, mikor konstatálják, hogy idegen lépett az üzletbe.

Eleinte igen mulatságosnak találtam a kasszás néni (minimum háromszor) meghajlási sorozatát, mintha tényleg minden sejtjével hálás lenne, hogy fizetek! Majd felfedeztem, hogy sok divatbutikban még a próbababák is pucsítanak, így agyamhoz kaptam! Érthető persze, demonstrálni kell, hogy állna rajtuk az adott nadrág a nap nagy részében! (Brit tudósok már tuti kiszámolták, hány percet tölt deréktól meghajolva egy átlag japán... :D :D :D)

• Far-fetched politeness: What does it mean? They are always hiding their emotions and never show what they really think about each other or you. They are always bowing (they can do this 24 hours non stop) to show respect, but we can imagine what is in their mind behind their smile if a shop assistant can get nervous just because we (foreign, white people) enter the shop.

In the beginning I thought it was nice and funny when the cashier lady took 3 bows in front of me just because I am paying, like as if every cell of her body would be grateful for it. But then I discovered in the shop windows, the manikins are bending over simulating bows... Oh, come on!!! But now this makes sense, new trousers must be demonstrated in the most common way. (I bet you that British scientists already know the amount of minutes, which a Japan citizen spends in this position per year.)

• Őket az zavarja, ha hangoskodunk a buszon. Az viszont sokkal idegesítőbb szerintem, hogy a buszvezetők monoton, géphangon zengenek minden lényegtelen információt a mikrofonba, FOLYAMATOSAN! Már azt hittem örök rejtély marad, mi a fenéről képesek dumálni, mikor egy megálló neve 10 mp-et sem vehet igénybe, míg Marton-san¹ fel nem világosított, hogy a sofőr MINDENRŐL informál: a mellettünk elsuhanó biciklistől kezdve, a másik oldalon található bolt akcióin, időjáráson át, a bokorban bújkáló kismacskákig! Nem meglepő hát, a ZAJ! (Nem egyszer ültünk terminálba tartó üres járaton édes kettesben, külföldiként, japán sofőrünk mégsem hallgatott el egy mp-re sem!) Egyébként beszél az automata, állomás, wc, hangosbemondók, sőt még a lift is...
• They don’t like when we speak loudly on the bus. But on the other hand bus drivers are always speaking continuously on their monotone, robotic voice, which is even more annoying. CONTINOUSLY!!! About what??? Good question. I thought this would be the biggest mystery for ever, but then Marton San¹ enlightened me: They are informing us about EVERYTHING, including the cyclists in the traffic, the weather, the shops or a small dog which is peeing on the corner… (It happened to us many times, that we – 2 obviously white Europeans who don’t understand Japanese – were alone on a bus, but our driver kept on talking.) Because of this, you can always count on NOISE! Not to mention the other speaking elevators, soda machines, stations, toilets and public speakers.

• Roppant bőszítő (nekünk, nyugati embereknek), hogy mennyire lassú a közlekedés! Nagyon! Iszonyú sokáig van piros lámpa, sőt rengeteg kereszteződésben mindenkinek egyszerre! (Itt olyan nincs, hogy zebrán átkelő utasokat kell lekanyarodó autósnak figyelni, mert nem mozdulhat senki!) A buszok így minden lámpánál leállítják a motort, vagyis 5-10 mp-enként! (Kikötőtől busszal bejutni a centrumba jó esetben 40 perc, biciklivel max. 10! Ahha! Hát, ezért mesél annyit a sofőr, hogy szórakoztassa az utasokat?! Vagy inkább altassa? :D)
• Next thing what can be very nerve-racking is the slow traffic. This is very true! Red lights take forever and in the crossings pedestrians get them in the same time in every direction. Moreover, there are too many traffic lights and the buses turn off their motors almost every time they stop. Ohhhh, perhaps we can see now why the drivers have to talk! To entertain us. Or to make us fall asleep???

• Ja, mert ezrek alszanak a tömegközlekedésen! Sajnos, ez mutatja, mennyire fáradt a társadalom. Öreg, fiatal, középkorú, tök mindegy!
• Yes, because most of the passengers are sleeping public transport. Unfortunately, these pictures will show you how tired they really are. I mean the whole society!

A túlhajszoltság hamar feltűnik. De nem is lazítanak nyugdíjas korukig (Már, ha addig nem lesznek öngyilkosok! Óriási a szuicid ráta Japánban!), ugyanis nemhogy szabadságra nem, de pl. a nagyvállalatok dolgozói sokszor még haza sem járnak! (Bevett szokás, hogy a főnök kötelező hétvégi programot ír elő, vagy péntek esti tivornyázást...) Emellett sokan óriási távolságokat tesznek meg nap mint nap! Iskolások, üzletemberek egyaránt akár 2-3 órát utaznak a lakhelyüktől csak oda.

If you spend more time in Japan you can see very fast that they are really overdriven. They never stop until their retire. (Assuming they survive, because the suicide rate is incredibly high in this country. I heard that they never relax, never go on vacations, moreover a lot of businessman don’t have the opportunity to go home at the weekends, because their boss gives them extra work or obligates them to go on a ‘team-drinking’ session… But, I also have to mention, they are travelling too much between their home and work or school.

• INFANTILIZMUS: Mese-mánia, Disney-mánia, animék és figurák mindenhol! Itt felnőtt emberek is imádnak karakter-jelmezben parádézni (ünneptől függetlenül) akár koncert, vacsora vagy buli keretében.
• They are so childish: They are very keen on for Disney, animés and other characters. You can see this everywhere. Adults love to dress up in Halloween costumes on any day of the year. Concert? Party? Dinner? It doesn’t matter. ‘Serious’ sararimen² are wearing Mickey Mouse just like 5 year-old kids.

„Komoly“ üzletembereknek épp úgy árulnak Mickey egér kiegészítőket (egyáltalán nem olcsón), mint 5 éves gyerekeknek...

• ABERRÁCIÓ! Mit takar? 1. manga-mánia (=felnőtteknek szóló, gyerekrajzszerű pornográfia), „masszázs“-házak (titkon, általánosan elfogadott az örömlányhoz járás), 3. lappangó pedofília: Minden napos a diáklányok szoknyája alá való leskelődés! Metróban erre figyelmeztető táblák is találhatók. Többször olvastam a tokiói bugyiboltokról, ahol zsebpénzért iskolás lányok leadják a használt bugyit, melyet fóliázva – aromazáró tasakban – árusítanak tovább! Ami pedig a legmegdöbbentőbb tény, hogy Japánban pusztán pár éve iktatták csak törvénybe a kiskorúakkal való közösülés tilalmát!

KINKY HABITS: Let’s see:

1. Manga-mania: Grown up men are obsessed about magazines full of porn style, simple hand-drawings.
2. ‘Massage-houses’: It is totally conventional that tired worker men choose this solution to get some joy or relief, instead of going home.
3. Potential paedophilia: Stalking under the student girls’ skirt is happening all the time. (They have already placed some signs forbidding it in the metro stations.) I have heard many times about the special shops in Tokyo where young girls are selling their underwear for cash at the end of the day and afterwards, potential costumers can buy those! But the most shocking fact is, that the Japanese Law had only just recently forbid sexual coitus with minors.

A bugyi alá leskelődés tilalmát kompenzáló-, vagy épp kárpótló-ernyő, úriembereknek...

Some compensation for men...

De az, hogy az egyik leghíresebb gyermekkönyv-sorozat főszereplője maga Seggfej Detektív, talán az is aberrációhoz sorolható. :D

Also I have to introduce the Detective called Osilitanté (it means Mr. ‘Ass-Head‘) who is the most popular children book’s character!

• Nem tudnak angolul! Fejlettség ide vagy oda, ők tényleg nagyon elvannak a saját világukban. És akkor még nem is beszéltem a nagy táblákon, illetve hirdetésekben hibásan vagy félre fordított angol félmondatokról, szavakról vagy kifejezésekről.

‘Too much Japanese’: Most of them (including younger generations) don’t speak English or any other languages! (Ohhh, they have a lot nonsense, mistranslated public songs, advertisements or posters on the streets or in the magazines.)

• We think Japan is a really developed country, but at the same time, people are so isolated here. They don’t care much about other cultures or countries. They just do what they do, even if there is no logic at all. (Their most common answer is: ‘We have been doing this for decades…’)

  But there is something obvious though: It is true that they are really nice and respectful with tourists, but if foreigners want to join their family (like a son/daughter in low) or just move to their country forever, they don’t like them anymore. (Especially, the elders!) (I heard some examples from people from other nationalities, about how they were behaving with them in local work places or the harsh parental rejections when they were dating with Japanese. I also read an article about a Hungarian man who got married to a Japanese girl. Her father never ever talked to her anymore, even on his deathbed…)

• Tény, nincs kuka az utcákon. Így sose tudsz kidobni egy zsepit, rágót vagy vizes üveget, ami bosszantó. Bár, még sincs szemét. Hogyan? Nem lehet utcán enni! Viszont, minden sarki boltnak van étkező része, és 100 méterenként találsz valamilyen típusú mini- vagy gyors éttermecskét.

There aren’t any garbage bins on the streets. So, you can never throw out your bottles or banana peel. Otherwise, the streets are still clean. How? They don’t eat there at all, but you can find fast food or supermarkets with dining rooms very easily.

• Nagy divat a túltenyésztett bohóc-öleb! Nagyon cukik, nagyon édik, de... Érthetetlen, miért öltöztetik őket agyon! Miért tologatják őket baba- vagy inkább kutyakocsikban! Csecsemő pótlék??? Pelenkázzák, ölben viszik, olyat is láttam már, hogy kanállal etetik! No, és elképesztő e tenyérnyire zsugorított kutyulik ára!

There is a big fashion for mini dogs, which are always dressed up as circus animals. These are really cute, but when you realise that they are treating them like babies: carrying them in buggies, feeding with spoons and putting on diapers, you will feel sorry for them.

Additionally, to buy one, the prices are incredibly high!!!

• Kemény munka után, ahogy megy le a nap, úgy válnak egyre ittasabbá. (Sokan haza sem találnak! Több ilyen sztorit hallottam!) Múlt héten pont egy ilyen dorbézoló szararimenbe² botlottam a metrón: a rohanásban meg szerettem volna bizonyosodni, jó irányba szálltunk-e fel. Kezemben japán térkép, ráböktem a célállomásra, borgőzös haverunknak dunsztja nem volt, valószínűleg még arról sem, hogy ő merre tart. Igen ám, csak – hála a jól belé vert japán illemtannak (=mindig segíteni, ‚nem‘-et nem mondani! :D) – nem adta fel, és alig győztem köszönések közepette megszabadulni tőle! Ő a végsőkig igyekezett minden energiájával helyre igazítani minket a REPTÉRRE! (Totál nem oda mentünk...)

At the end of a tough working day when the sun goes down they become increasingly drunk. The most popular businessmen-program on the weekends is ‘all day - drinking’!

• I ran into one of these tipsy sararimen the other day to ask if we were going on the right route. I pointed out - on a Japanese map - the place where we wanted to go, but unfortunately this guy didn’t have any clue about where he was or where he was going. After all - to our sorrow - he really wanted to help us and he started to explain desperately the direction of the airport. (You can guess that wasn’t our destination at all.) But according to the Japanese mentality people have to help each other no matter what.

Óriási képválogatás metróról, illetve állomásról!!!

Japán barátunkkal, Siggel ismét találkoztunk nem rég, és a következő beszélgetés zajlott:

- Mivel töltöd általában a hétvégét? – kérdeztem tőle.

- Ivással! (Gyors válasz, szemrebbenés nélkül...)

- Egész nap?

- Hááát... igen... nagyjából!

- Barátokkal? Kimozdultok valahova?

- Néha barátokkal, néha egyedül. Ma nem megyek sehova, nem hívtam senkit, úgyhogy igen, egyedül, de valami jó sorozatot azért nézek hozzá!

• Divatérzékük: 0! A lányok zöme a) vagy nagyon fiúsan (bő cuccok, sport cipő), b) vagy kislányosan, c) vagy öregasszonyosan öltözködik. Egy biztos: borzalmas lábbelikben járnak. És rohadtul csámpásak!!! Aki mégis csinibe vágja magát, azt holdjáróban teszi, melynek a legelképesztőbb formáival lehet találkozni! Azt kell, hogy mondjam, a férfiak inkább tudnak divatozni, bár az átlag szabvány-öltönyben jár...

They have ZERO fashion-sense: Most of the girls wear A) manly-, B) infant-, or C) granny-style. One thing is for sure, they have horrible taste in shoes. When they really want to be sexy and elegant they put on their moon-walkers, but unfortunately they can’t really walk in them.

De egy ilyen öltözet is teljesen hétköznapi látvány...

Simple, normal casual girly wear:

• Nagyon drága a gyümölcs!!! Sőt, mondhatni egy „sznob kultuszt“ is teremtettek hozzá, mert annál nívósabb megvenni, minél jobban felárazták őket. Előkelő ajándéknak számít vendégségbe több tízezer forintos szögletes dinnyét vinni...

Very expensive fruit: We can say, they’ve already created a snob-culture. Buying a big bucket of fruit counts as a very fancy present, not to mention the melon shaped like a square!!! But don’t forget to check the price before you buy!!! (If you see one more zeros than you think there should, it won’t be a mistake!)

• Japán rasszizmus: Nem mondom, hogy rasszisták, de erőteljesen kirekesztőek. Nem vegyülnek külföldiekkel. Míg turista vagy, kinyalják ugyan a feneked, de ne akarj letelepedni. Ja, és eszedbe ne jusson japán családba benősülni, mert kitagadás lesz a vége! (Olvastam a Nők Lapjában pl. egy pasiról, aki japán lányt vett feleségül. Az após még a halálos ágyon is elutasította a lányát és unokáját, nem beszélt velük!)
• Imádnak sorban állni! Minél nagyobb minél több ember vár valahova, annál nagyobb kedvvel állnak be, sokszor azt sem tudják mihez vezet!!!

They love to wait in line... Even if they have no clue about where it leads! I have no idea why... 

Itt pl. egy tök átlagos gyors éttermi kiszolgáláshoz várnak...

• Egyenruha. Egyentáska. Óvodásoknak, iskolásoknak, dolgozóknak... Jelmondatuk: Csak ki ne lógj a sorból!!!

Their slogan is: Don't be different!

• Mindent túlbonyolítanak, vagy mindenből nagy ügyet csinálnak. Egy mini útjavítás kikerüléséhez pl. kell egy sorompó, egy figurás bója és persze, élő személy, aki mutogat!
• Az igényességet noha pozitívumként jelölném, de mint mindenben, itt is elvetik a sulykot. A drogériákban fellelhető nonszensz termékekről nem régiben írtam, így akit érdekel, mire való egy kacsaszáj, vagy miért hordanak a felnőttek cumit, az görgessen vissza 2-3 fejezetet!

It is good that they care about the details, including their hygiene and their looks, ohhh and they are also very punctual. But like with everything else, they can go to extreme levels. You can’t imagine how many interesting, unbelievable extreme face, lips, or skin product they have:

These duck-dummies make your lips bigger, but in the same time you will look like an idiot…

They have a lot of type of lip-stretcher… Anyway, why would anybody like bigger mouths???

Or this ‘something’ is must be used for facial yoga!!!

One more example, look at this sexy nose hair removal…

Top 10-es lista, ami miatt mégis érdemes ellátogatni Japánba legalább egyszer az életben:

Last, but not least, just to be fair, I collected a top 10 list for you:

Why you have to come at least once in a lifetime to this amazing country!!!

1. 1. Sushi :D :D :D

2. Cseresznyefavirágzás!!! - Cherry blossom

3. ZÖLD - GREEN

4. Templomok, látnivalók, természeti szépségek...

Tourist-attractions, natural beauties, temples etc.

5. Kit Kat

This chocolate factory is so much more fancy in Japan!

Valamiért a Kit Kat gyár teljesen ráállt Japánra és minimum 10-féle ízesítést kreáltak számukra! A málna, eper mellett ne lepődjünk meg a túrótortás, mikrózható verzión vagy a tipikus zöld teás ízesítésűn se!

 They make so much special, limited editions!

6. Segítőkészség!

People are so helpful and nice and they respect each other!

Tokió állomáson útbaigazítást kértünk egy járókelőtől. Képes volt minket kísérni, számára ellentétes irányba, hosszú perceken keresztül. És több ilyen példát sorolhatnék még! Sosem derogál nekik megmozdulni, vagy hosszú métereket rohanni, csak hogy segíthessenek, noha a nyelvtudás hiánya miatt nehezen értik meg néha a problémát.

+ Tisztelet és egymásra figyelés! Ennek ékes példája, ha valaki megfázik, azonnal felteszi a maszkot, hogy ne fertőzzön tovább!

For example, if somebody sick, she/he will wear this kind of mask not to be infectious!

7. Snoopy-mánia - Snoopy mania

Hát... Ez csak is jó lehet, nem? :D

How could it be wrong???

8. Étkezési kultúra:

Eating habits

Nekem tetszik, hogy evés alatt nem mobiloznak, nyugodtan esznek (akkor is, ha egész nap rohannak), nem tömik a fejüket, így rendesen megtartják az ebédszünetet. Szívesen picknickeznek pl.:

I like that they are so prepared and patient when they it. They are always putting work in it and they love picnics!!!

9. Könnyű meditálós helyet találni! - 

It is very easy to find a place to meditate or relax!

Vannak kertek, templomok, illetve tradícionális teaházak, melyek a nyugalom szigetei!

10. Tisztaság és higiénia! - Everything is clean!

(Itt minden ragyog, az emberek adnak magukra, senkinek nincs izzadság szaga, az idősekre is jó ránézni!) Míg Kínában imádkozhatsz wc papírért, itt a wc beszél, magát öblíti, sőt nem egyszer még külön sminkszobát is építenek hozzá!

Especially, the toilets!!! But those can be complicated to use...  :D

Az hagyján, hogy múzeumokba és templomokba csakis papucsban/cipő nélkül léphetsz be, de a mellékhelyiségben még azt is le kell cserélni!!!

You can enter into the museums just in slippers, but imagine in the toilets you need to change again...

Még pár random kép (kizárólag saját készítésű) Japánból:

Random pictures from Japan:

Notes:

1. Marton San: A hungarian teacher who was living in Japan and he wrote a super blog about his experience in hungarian.

2. Sararimen: = businessman in japanese

Thank you for my foreigner readers!!! The English part is over here!!! You can see soon my Korean Chapter! Bye!

(Kína top 10-et nem írtam, mert náluk még inkább a viselkedésre helyeztem a hangsúlyt. Azért mindenképp érdemes Kínába is ellátogatni gazdag történelmi-, kulturális relikviáik, kincseik és hagyományaik miatt és természetesen, a Nagy Falat is látni kell! De a lakóiról pozitívumokat nem igazán tudnék felsorolni, pláne így a 2 év köztük élés után!)

Végül, gyors beszámoló rólunk:

• Voltak viharok például, olyanok hogy még a show-t is áttették egyszer!
• Volt Halloweenunk! Nagy tervvel álltunk elő, mi magyarok, de úgy alakult, hogy tájfun miatt nem kötöttünk ki akkor, így, „szegény ember vízzel főz“ alapon, egyszerűbbre vettük a figurát:

• Rég panaszkodtam kínai taxisokra! Na, majd most! Íme, két friss gyöngyszem:

Pár tiszt, zenész és technikus megindult a Nagy Falhoz! Csak épp sosem érték el. A sofőr (kínai, előzetes lebeszéléssel ismétlem) ugyanis nemes egyszerűséggel eltévedt! Addig cirkáltak fel-alá, hogy végül kifogytak az időből és csalódottan kullogtak vissza. Remélem, legalább a fuvarért nem fizettek...

Majd, 3 barátunk elveszett Tienjinben. Hiába volt náluk a cím (sőt, Kip tette őket kocsiba és ugyanazt a címet villogtatta, amivel a másik kocsi kiválóan visszaért), teljesen más irányba vitték őket. Szegénykék remegve az idegességtől estek be és örülhettek, hogy „csak“ 10 perccel érkeztek kapuzárás után, mert sokkal előbb indultak vissza, mint amúgy kellett volna. (Ha jobban elkéstek volna, már fel sem jutnak a hajóra és kirúgás lett volna a vége.) Na, ezért se bízzunk meg a kínai taxisokban! (Nem is értem, hogy se gps, se térkép náluk, egy szót nem értenek angolul és még le is húznak néha...) Ráadásul, vak sötétben én sem tudtam volna a visszautat, noha már 2 éve járjuk...

• Mikor már épp kezdtem besokallni a monotóniától, egy ajándékot dobott az (C)ÉG: Hosszabb kikötést Fukuban! Így aztán Zsuzsimmal vonatra pattantunk és elzötyögtünk Yaganavába, a japán „Velencébe“! Bár, nem volt már meleg, de paplan alatt, kis csónakban körcsónakázni, miközben japán muksi tradícionális tininindzsa csizmában, bambusszal evez és japán népdalokat énekel a szürkületben, így is igazi, autentikus élmény!!! Bár, a csónak teljesen máshol rakott ki minket, mint ahonnan indultunk, így ketten vak sötétben, egy vadi új, idegen japán városban (túl a térképen :D) nem igazán tudtuk, merre az arra. Végül persze feltaláltuk magunkat és taxival visszakerültünk a vonatállomásra. Utána egy kis boltozós, koktélozós esti bározásra is maradt időnk Fukuoka belvárosában. Oli elvolt, nem bánta, hogy csajos napot tartok!

• Bónuszként, még egy újdonsággal, Shimonosekivel gazdagodtam! Jó korán kellett kimennünk és sajnos, barátaink (drill és próba miatt) hajón rekedtek, azért mi örömmel fedeztük fel a városkát!

Köszönöm, hogy ezúttal is olvastatok, tarsatok velem legközelebb is a Best of-om III., Korea fejezetével!!!

 Jegyzet:

^{1 Marton San blogja: A magyar származású angoltanár, Marton blogja, aki 6 év meghökkentő tapasztalatait osztja meg az érdeklődőkkel. Imádom! Ajánlom: http://maji-de.reblog.hu}

^{2 szararimen: =üzletember, öltönyös}