Hajós élet, cirkuszvilág, úti kalauz

Egy artista lány kalandjai a világ körül...

 21 nap – Irány Európa I.

Arab világ - Pszichikai esetek - IDIÓTA - Előadók ON BOARD

2019. április 13. - CircusGirl

Mivel igen sok a megosztanivalóm, két részre szedtem a fejezetet!

5726-34228.jpg

Elhagytuk az indiai térséget 972 utassal a fedélzeten, javarészt idős nyugdíjasokkal a világ különböző szegletéből: olasz, ausztrál, angol, francia, orosz, pár portugál, spanyol, egy indiai és egy kedves  magyar házaspárral, akikbe egy hét múltával futottunk csak bele, holott egy folyosón laktunk! Rengeteg tenger-nap volt, szám szerint 11, rögtön 3-mal indítva, igyekeztünk hát elfoglalni magunkat! Az ilyen utakon bevett eljárás, hogy ide-oda reptetnek vendégelőadókat, tehát akadt néznivaló bőven: 

Első körben Nikolodit, a híres hasbeszélőt láttuk, könnyesre nevettem magam:

willer_nicolodi_2.JPG 

Majd két olasz ismerős: Ross (Elvis imitátor), 

62014f4a-6585-3b49-b55d-f96983106b2b.jpeg

illetve Mago Martin szórakoztatott: dgxpasyxcaasnmf.jpg

Sőt, találkozhattunk híres magyar kollégáinkkal, a Donnert házaspárral, akik Izraelben szálltak fel 5 napra, amit természetesen végigbeszélgettük!!! (Már vagy 20 éve gyűrik a „hajós ipart“, jó ideje berepülős interport-artistaként, tehát a meghökkentő történetekből sose fogynak ki, és sok hasznos tapasztalattal is szolgáltak számunkra. Elmagyarázták, ki kicsoda, melyik diri milyen és kinek, mennyit ér a szava. Igen durva sztorikat meséltek, pl. hogyan dolgoztak olyan betegen, hogy Karcsi karjából előtte húzták ki az infúziót, vagy repültek 70 órányit a Húsvét-szigetekig, ahol a 12 órás időeltolódástól szédelegtek, de közölték velük, hogy aznap este kéne fellépni... Habár nem vagyunk meglepve, mert mi is éltünk át hasonló szívatásokat, de érdekes hallani, hogy még a régi motorosokkal is megcsinálják ezeket; kész csoda, hogy bírják energiával!) De róluk még később...

Jó pár nappal később a bárban, azaz Karcsi "irodájában" :D :D :D

img_4064.jpg

De tekintsünk be az arab világ színfalai mögé!

Első kikötőnk az ománi Salalah volt, ahol 5 hónapja már megfordultunk, de akkor csak a plázáig jutottunk, így ezúttal szervezett kirándulásra mentünk! Bejártunk két mecsetet, egy múzeumot, láttunk próféta által küldött legendás teve-lábnyomot, a szultán téli palotáját, illetve a helyi piacot:

Az életszínvonal meglehetősen jó! Minden férfi állampolgár a 20. életév betöltésével 600 mföldet kap, ráadásul meglehetősen kedvezőek a fizetések: felsőfokú végzettség esetén 2000, ennek hiányában 1300 dollárról indul a bér, ami évente 6%-kal emelkedik. Itt is divat a fiataloknál, hogy nem akarnak robotolni, rögtön menedzseri vagy egyéb vezetői pozíciós babérokra törnek, persze tapasztalat nélkül. Így, bár 1 évig jár munkanélküli segély (500 dollár/hó), ha azonban találnak számukra képzettségük szerinti munkalehetőséget, amit max. 3x elutasítanak, akkor megvonják az apanázst! Az idegenvezető csajszi is megerősítette, amit Muszkátban is hallottunk, hogy valóban javult a nők helyzete: tanulhatnak, bármilyen állást betölthetnek, mely esetben az állam tiltja számukra a „vasálarc“(teljes arcot fedő abaja) viselését. (Habár, rengeteg varjúnak öltözött, kukucslyukon szemlélődő nőt látni továbbra is, mivel az apa, vagy a férj előírhatja nekik! Muszkátban kevesebben vannak így befedve, az ottani vezető meg is jegyezte, mert a főváros jóval modernebb, mint a „vademberek“ lakta Salalah!) A nő is kezdeményezhet válást, ez elő is fordul manapság, mivel dolgozókként el tudják tartani magukat. Maga a válás pedig  drága buli a férfiaknak, ugyanis a volt feleségnek havi támogatás jár, mellette ház vagy bérleti díj, ráadásul a gyerekek is hozzá kerülnek. Ámbár, ha újra férjhez megy, akkor elveszik vagy elvehetik tőle a gyerekeket!!!

unknown_13.jpeg

A többnejűség intézménye létezik, de ő is megerősítette, hogy nem jellemző, mert rendkívül költséges. Ráadásul, egy feleségnél az egész család támogatja az esküvőt és a párt anyagilag, több feleség esetén már nem. (Ugyanakkor az első feleségnek nem sok választása van, ha a férje mégis újra nősülne, de legalább már elválhat! ELVILEG... Kissé szkeptikusak vagyunk, mi európaiak az arab mentalitással, illetve a nők valódi szabadságával kapcsolatban. Érdemes lenne megnézni egy statisztikát, a valóságban hány nő válik el és él vígan tovább...) img_3769.jpg

Szokás, hogy az egész család együtt él, így óriási házakban, palotákban laknak! (Némely családi ház szebb és díszesebb, mint a szultáné. Pl. fent a képen) Jó sok szabad hely, sivatagi rész, beépítetlen terület van, tehát alacsony a népsűrűség, holott azt nem lehet mondani, hogy nem szaporodnak! Ez a csaj is 9 fiú testvérével él, akik mellett 9 feleség van, páronként 3-4 gyerekkel, tehát ha jól számolunk, kb. 52-en élnek egy fedél alatt!!! Hűűű, hát igen zajos lehet az a ház, ő maga úgy fogalmazott: „fejfájást okozó!“ :D (Ő addig él ott, amíg férjhez nem megy, ugyanis mindig a nő költözik a férj családjához.)

Pszichikai esetek a fedélzeten... :D :D :D

images_16.jpeg

Jó ideje megint olaszra jártam, amit barátnőm Julia, az osztrák tiszt-tanárnő tartott. Vele irtó jóban lettünk az utóbbi időben, nagyon egy rugóra jár az agyunk! Kvázi zseni a csaj, több nyelven beszél szinkrontolmácsi szinten, de annyire nem bírja már az olasz ideológiát és adminisztratív baromságokat, melyeket a főnöke terhel rá – aki többet lóg a gymben, bárban, no meg az animátorlány bugyijában, mint az irodájában –, hogy végül fel is mondott.Mivel csoporttársaim (egy orosz adminisztrációs csajszi és egy brazil eladó lány) teljesen nulláról kedték, így főképp a társaság kedvéért jártam le az elején, de mindig akadt hasznos tudnivaló (pl. legutóbb, mikor a lehető legtöbb olasz káromkodást és csúnya szót tanultuk, megfűszerezve olasz mentalitással és észjárással, no meg az elmaradhatatlan gesztikulációkkal!) és ismétlés a tudás anyja! Imádom, ahogy Julia fikázza az olaszokat, pláne mert, jövendőbelije is az! :D Ne higgyétek, hogy profi lettem, hisz‘ jó ideig hanyagoltam a nyelvtanulást. No, és az órák vége általában nagy traccspartikba torkollt, de legalább néha olaszul!
italiangestures.png
Visszatért a „rettegett“ hotel diri, akit viszont mi jól ismerünk! Ő az a szigorú, kopasz, meleg muki, aki úgy nyomult IT-s Marijus barátunkra szivecskéket küldözgetve, pirongató kommentekkel –,ahogy nem szégyellte, de legalább minket is kedvel. (Ugyan kiakadt annó, hogy engedély nélkül beléptem szent irodájába, de miután látott bennünket fellépni, fülig érő szájjal gratulált és azóta kedves velünk...) Ugyanakkor képes minden héten órákon át tartó mítingeket tartani a semmiről, csak hogy szerepelhessen. (Természetesen, olaszul! Megj. a cég hivatalos nyelve angol, abszolút nem elvárás az olasz tudás!) Ezen a teljes hotel-vezetőségnek, menedzsernek részt kell vennie, így barátnőmnek, Juliának is. Legutóbbi alkalommal az elkövetkezendő francia céges cruiseokról monologizált feleslegesen, mialatt majd‘ bealudt mindenki. Bő 3 óra utána francia-hostess lányhoz fordult és megkérdezte tőle, mi a véleménye a hallottakról, mire a lány:

„Sorry, Sir! I don’t speak Italian!“ (Azaz, nem beszélek olaszul!)

Juliából kirobbant a nevetés, muszáj volt az asztal alá dobni telefonját, hogy elbújhasson! Az, hogy senki nem találta ennyire humorosnak ezt az egészet, csak olaj volt a tűzre!

Julia és én! Imádom a csajt!!! :D

2019-04-13_20_56_57.jpg

Szegény, nap, mint nap szembesült az ehhez hasonló hülyeségekkel, no meg a tipikus olasz rasszizmussal, ami lehet kicsit erős kifejezés, de legyen szó bármilyen munkakörről, mindig durva megkülönböztetésben részesítik saját honfitársaikat! (Szabály-kihágás, kiváltság, fizetés stb.stb...) Nem csoda hát, hogy felmondott, nem bírta cérnával már az ilyen és ehhez hasonló céges baromságokat és ostoba, logikátlan húzásokat...

images-4_1.jpeg

Utolsó nap én is kaptam búcsúajándékként ebből egy kicsit:

Odaadtam a pendriveomat a kamerás csávónak (TV-DIRECTOR, micsoda nagy kamu pozíció), hogy rátegye az utolsó shownkat, illetve a varietét. (Gondolom, borzasztó nagy dolog voltátmásolni, mert úgy viselkedett, mintha oltári szívességet kértem volna!)Legalább 10 napig nála volt a pendrive, utolsó pillanatban adta oda. Mikor később belenéztem, rögvest elgurult a gyógyszerem! Képes volt ugyanis (még sohasem fordult ilyenelő, pedig ez volt a 8. szezonunk)egy olyan felvételt adni, amibe beleégette a „Not for Publushing - Not for Publushing  - „Not for Publushing... stb.“  – feliratot, ergo az egész nézhetetlen, a varetét pedig rá sem rakta! (Amiről persze nem szóltelőtte, csak miután felháborodva felhívtam...Tele lett a memória...) Szóval, igen ingerülten, de kulturáltan megkérdeztem (tettetve, hogy esetleg rossz felvételt adott e), mire azt mekegte (DE TÉNYLEG, SZÓ SZERINT MEKEGTE! Ti. az olaszok imádják az „E“-ket meghúzni, náluk ez maga a létige! No, és minden mondatot előszeretettel indítanak és fEjEznEk bE vElE!): Eeeeeeh, hát ez a ‚procedure‘ (azaz eljárás), a főnökömtől kellett volnaengedélyt kérned előre...(Tisztára, mint a konyhás főnök! Tudjátok, van ez a típus, aki önkéntes kápót játszik állandóan a nyamvadt „procedure“-re hivatkozva és élvezkedik azon a borsószemnyi hatalmán, ami épp megilleti adott helyzetben...) Nagyon nehezen álltam meg, hogy ne küldjem el a fenébe! Ha nem pizsamában vagyok, lehetfelkeresem és bemosok neki! :D Procedure a fenéket! Itt dolgozom évek óta, mindig megkaptamafelvételt! (Amúgy,jogom van látni magam! Sehol nem mondtam le erről, más kérdés, hogy nem használhatnám promóciós célra, de az hogy a családomnak sem mutathatommeg,nonszensz!) Ami igazán felidegesített, az a sunyizás, lapítás, szívesség-imitálás volt és az, hogy képes volt kiszúrni a szemem ezzel a lószXX-ral, ami nézhetetlen, semmire sem jó. Odaadta volna, ha jófej vagy ha olasz előadó vagyok... De ha ezt előre tudom, akkor felvetetem mással! Grrrr!

italian-gesture-what-the-hell-you-say-510x416_1.jpg

Aztán van a biztonsági főnök, aki minden fotómat like-olja állandóan a közösségi oldalakon, de élőben még köszönni sem bír! Ez annyira tipikus!!!

Van egy (nem túlzok) 180 kg-os uniformisos pasink, aki 30 éve (Mennyi??? HARMINC!) dolgozik évi 8 hónapokat a hajón. Szegény, nem valami boldog ember, nagyon régen elveszthette minden motivációját és csak vegetál...

Régi olvasóim emlékezhetnek szófosó amerikai bohóc-kollégánkra, akivel 2 évet húztunk le. Sokszor nem lehetett lelőni! Legemlékezetesebb, mikor egyszer 50 percig monologizált az angolul nem beszélő argentin Andresnek (szegény sokkot kapva kérdezte, hogy különben ez a pali normális? Mert egy kukkot sem értett, de nem volt képe ott hagyni.), vagy amikor már 4 órája ült a kanapénkon, mialatt pizsibe öltöztem, fogat mostam, Oli játszott a telóján, ásítoztunk(éjjel 1 volt), ő csak ült és folyamatosan mondta a magáét! Már azon tépelődtem, leoltom a villanyt. Ekkor felállt, kilincsre tette a kezét, nagyot dobbant a szívem, de azzal a fordulattal visszaült és újra rázendített csűrni-csavarni a szart. („You know...........“)No, és ezt még eljátszotta 2x, valamikor 2 után ment el!!! Kedvenc mondatkezdése „THE PROBLEM IS...“, ugyanis neki mindig akadt problémája bőven, de a kézenfekvő megoldásokat sosem akarta meghallani...Én már diplomát írhatnék az életéből, betéve tudom az egészet... :D

vlcsnap-2016-09-14-22h45m04s815_1.jpg

Na, itt is egy hasonlóan levakarhatatlan, tudományos előadóval voltunk megáldva, de az OKOSTOJÁS kategóriából, aki mindig mindenkit kioktatott, felvilágosított, kiselőadást tartott. Már nagy ívben kerülték, mert állandóan 600 fotót mutogatott nap mint nap, történelmi magyarázattal megspékelve. Teljesen rosszul volt, ha véletlenül nem tudott valamit. De könnyű volt kizökkenteni, mert ha kellőképp‘ nagy baromságot mondtunk, akkor egyszerűen nem érzékelte, hogy vicc vagy szarkazmus és annál jobban belelovallta magát! :D

És ne felejtkezzünk el a francia akrobata és olasz énekesnő párosról sem, akik aztán nem hétköznapi formák! Először is, több mint 30 év korkülönbség van a nő javára! (Jó jó, csak 15, de a csaj akkor is az anyja lehetne, főleg kinézetre!)Viszont elég jó showjuk van, szeretem! Jó dalszámok, jó és erőteljeshang és a srác is pengén áll kézen, pláne hogy sosem gyakorol!!!De a fene sem érti, hogy jöhettek össze, mert a nő egy díva – 0/24-ben tonnányi sminkkel az arcán –,a srác pedig a melegítőnadrágon kívül képtelen mást hordani. Ráadásul őt sokan csak vastüdőnek hívják, mert kettesével szívja a cigarettát, holott felesége nem dohányzik... Ők sosem hagynák abba a hajózást, mondják, a legtökéletesebb életforma ez számukra, semmi és senki nem hiányzik nekik a kinti életből. (Pedig a nőnek van egy felnőtt gyereke...)

32481402_10211819287697907_5233002283888803840_n.jpg

Még egy lüke manus, aki megér egy mondatot:

az új étkezdés főnök!

Mikor Oli beteg volt, lementem egyik este kajáért neki. Épp nyúltam a csirkemellhez, mikor rám förmedt a fickó:

‚Hozzá ne érj, az a táncosoké, te nem vagy táncos! Itt a listám! LISTA!‘ -lobogtatta folyamatosan. Elkerekedett a szemem, köpni-nyelni nem tudtam, mivel jóformán sosem megyek le, de Oli gyakran eszik ott és még sosem szóltak rá!

„Akkor hol találok kaját?“-kérdeztem.‚A másik étkezdében 11kor!‘–Válaszolta. Fene sem akart várni 40 percet, átmentem és kikértem 2 szelet húst!

De pár nappal később azért is kicsapta a balhét, mikor a konyhás fiútól (ahogy az elmúlt 8 hónapban mindig) rendeltem külön tofut és nem személyesen neki szóltam, mert hát ő a könyhafőnök, neki mindig mindenről tudnia kell! „PROCEDURE!“! kiáltotta...

Na, nem sokkal ezután Julia is hasonló incidensről számolt be:

Esti étkezés, pali a kaják mellett, vigyázállasban! Julia megérinti a fedőt...

‚AA!‘ (Azaz, nem nem!) - dünnyög a pasi, minden mimika nélkül!!!

Megérinti a következőt...

‚AA!‘

, gondolta barátném, akkor játsszuk végig, így a harmadikhoz lépett.

–‚AA!‘, erre megkérdezte tőle: „Akkor mi a fenét ehetek?!“

Válasz: ‚Van leves!‘ (‚Soup, if you like!‘)

Julia kezébe nyomta a tányért: ‚Köszönöm a semmit, mellesleg én tisztnek számítok (vagyok)...‘

Mindezek tetejére ez az idióta minden olasz óra kellős közepén beront, szó nélkül átcsattog a termen és elviszi a nyomtatványait. Egyszer megkérdezte, használhatja-e pár oldal erejéig a nyomtatót, azóta természetesnek veszi!

Na, pár napja beszólt, hogy fogytán a tinta! Mire Julia:

„Naná, hogy fogy, itt nyomtatsz állandóan!“csak nézett nagy szemekkel, így barátnőm hozzátette:  – „Fel lehet ám tölteni...“ Erre ő: ‚De hát azt nem lehet, az nem az én reszortom! Én nem kérvényezhetem!!!

Julia összecsapta a kezét: „Oldd meg, biztos megtalálod a módját!“ :D :D :D

Finálé:

Julia, aki persze szereti provokálni a hülyéket, ismét lement egyik este. Ott is állt az okostojás, akár a Buckingham palota őre. Julia kiemelt egy húst, odament hozzá:

-„Ezt megehetem?“ - Yes, of course!

Szedett salátát. - „Ezt megehetem?“ - 'Yes. Yes!‘

Szedett gyümölcsöt. -"Ezt megehetem?" - 'Yes, Mam!'

Ekkor már mindenki őket nézte, így feléjük fordult: „Nos, mivel néha az úr megtiltja nekem hogy szedjek, gondoltam, megkérdezem!!!!“

Drága konyhafőnökünk továbbra is rezzenéstelenül állt, nem érezte cikinek a szitut...

 yodjfgu.jpg

Ezután 5, végtelennek tűnő tengeri nap következett, a kalózoktól nyüzsgő szomáliai vizeken. Róló, villany le, szekusok készenlétben, ismét lopakodó üzemmód! No, és megkaptuk a szokásos kiokosítást. (Baj esetén irány a színház! Na! Én inkább a kabinba zárkóznék!)Volt egy tiszt, aki elmesélte nekem az összes kalóz-kalandját pl. amikor riasztotta a személyzetet, de senki nem akart hinni neki, vagy mikor tanúja volt, hogy lelőtték egy szerencsétlen kollégáját! :( Megnyugtatásképp‘ hozzátette, hogy e rémtörténetek tankhajón történtek, itt nem kell tartani ettől. De ellátott pár jó tanáccsal „just in case“: Pl. sose nézz a szemükbe, adj át minden értéket, mert nem normálisak, nem mérlegelnek! 20160219modern-kaloz.jpg

Ekkor volt szezonunk utolSHOWja! Szerencsére, nagyon jól sikerült! (A 2. előadásos tissues „majdnem szemkicsapást“ leszámítva... :D :D :D Igen, mindig van valami! Pláne, amikor már fél lábbal otthon vagyunk! Nagyon nehéz visszarángatni már ilyenkor magunkat a jelenbe!)

img_9180.jpg

Folyt.köv.!!! :)

Tartsatok velem legközelebb is, amikor betekintünk a zsidó világba, bemutatom a Holt Tenger vizét, Indiana Jones nyomába szegődünk, ill. beszámolok magyar artistáink és egyéb művészek előadásáról! Szép napot mindenkinek!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://circusgirl.blog.hu/api/trackback/id/tr1014591520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.