IX. Fejezet

Szombaton igazi trópusi esős idő volt, nem is ment senki sehova. Vasárnap szokásos strand, kókusz-turmix és internetezés. La Románán viszont kimozdultunk. Eltaxiztunk a Casa de Campo-ra, a gazdagok üdülő-központjába. Jól lealkudtuk a taxit, tök szimpi sofőrbe botlottunk, no persze segített, hogy Nacho spanyol :D... Klassz hely, de hatalmas! Lejártuk a lábunkat, mivel nem gondoltuk, hogy ekkora. Mindenki golfkocsival közlekedik. Mi nem béreltünk, de végül felvett minket valaki és elvitt egy darabon, még így is nehezen jutottunk le a strandig. Nem is volt nálunk fürdő cucc, mert nem tudtuk, hogy itt lehet fürdeni, azt mondták, minden privát, de hotelek is vannak és itt viszont tudtunk volna pancsolni. Nagyon szép, klassz hely, magas árakkal, de még épp megfizethető. (5 dollár egy 7,5 l-es víz) Meg is beszéltük, hogy jövő héten eljövünk többen és bérlünk golf-boogiet is. Összefutottunk a Staff Captainnel és családjával is. Visszafelé pedig egy securitis vett fel minket, Oli és Ignacio beült hátra a raktérbe, úgy néztek ki, mint a mexikói menekültek :) Aztán este bejutottam a csoportba és elmentem megnézni a Candela showt. Az is a Casa de Campo területén van egy nagy amfiteátrumba. Ezt a részt nem is láttuk délután. Itt vannak bárok, éttermek, még saját főiskolájuk is van, vagy csoki múzeum például! Együtt mentem a kapitánnyal (itt a 26 éves felesége és kisbabája), velük jött Viktória is (canadai ékszer árus a hajón, akivel állítólag kavart pár hete a kapitány....)! Vele sétáltam egyet a show előtt, beültünk egy italra is. Féltem, hogy horribilis számla lesz, de végül 21 euró volt. Én Jagert, ő egy schotchot ivott. Nagyon úri asszonyok voltunk :D!

Olit megfodrászolta egy filippín takarító srác 5 dollárért. Nagyon profi, sok ideig csinálta, mindenféle professzionális eszközökkel és én is látom, milliméterre pontos a haja mindenütt. Talán még nem is volt ilyen precíz frizurája!

Costás érdekességek: Állítólag a kapitány kikezdett az egyik zenész csajjal is, aki  nem igazán vette a lapot, így másnap kapott egy warningot. Indok: a másik zenészt fotózta a mobiljával... no komment. Érdekes, pedig mindenki mondja, hogy ez milyen jó fej egy kapitány. Sándor régről ismeri, még akkor csak security-chief volt, aztán staff captain. De az is jól néz ki, hogy Viktória (akivel nemrégiben kavart) most barátnősdit játszik a feleséggel!

A crew bárosok mivel ingyen kávékat adnak a secusoknak, nincsenek annyira ellenőrizve belépéskor. Jóformán bármit behozhatnak.

Vannak, akik zacskóban magukra kötve csempészik be a keményebb italokat és a bárosok is üzletelnek ilyen dolgokkal :)

A masszőrök jobban keresnek, mint a főnökük, a spa-manager...

Vannak olasz zenészek, akik napokig nem is használják a törülközőt a kabinjukban. (Ezt egy crew cabin-takarító mesélte...:) )

A stage-dolgozók itt is eléggé "elvarázsoltak" vagy inkább el vannak szállva.

Aztán Nasos (learning officer, aki azon kívül, hogy angolul tanít, az összes számítógépes tanfolyamos, tesztes herce-hurcát is levezényli az egész crewnak) van leszívva agyilag teljesen, mivel több ázsiai még az egeret sem tudja kezelni, vagy az egyik belerúg véletlenül a számítógépbe, közben kirántódik a zsinór a konnektorból és még észre sem veszik, csak nézik, mi nem stimmel a monitorral... Na már most, akkor ők egyáltalán, hogyan fogják fel pl. az italian law című előadást a hozzá tartozó klikkelős teszttel?! (Még jó, hogy ezeket a számítógépes felesleges teszteket is addig kell tölteni egymás után, amíg át nem megy rajta az ember...)

Az officerek 2x 4 órát dolgoznak egy nap. Az egyik abból hajnali vagy éjszakai műszak, ők vezetik és navigálják a hajót. Az egyik, akivel szoktunk beszélgetni a bárba (magyar barátnője van évek óta, és szereti hallgatni a magyart, bár még mindig nem ért semmit belőle) tankhajón szolgált előtte, az rosszabb volt. Azt mondja fárasztó munka, de még így is szereti, hogy utazik és világot lát. Nyilván nem is keresnek rosszul. Amúgy évi 8 hónapot töltenek a hajón, de nem egy huzamban.

Tortolán beültünk egy elég jó étterembe, szuper internet volt, csak szétcsíptek a szúnyogok... Aztán fellépés. Ma valahogy nem voltam annyira hangulatomnál, úgy fogtam fel kicsit, mintha próba lenne és pont baromi jól dolgoztunk. Még az egyik kamerás is megjegyezte, hogy szerinte ez volt eddig a legjobb előadásunk.

Amúgy múlt héten fotózott minket az egyik itteni fotós.  (Öcsémnek - aki ebben a szakmában tevékenykedik, médiás, videós, operatőr, fotós stb. - a haja kihullik, ha meglátja milyen fotókat lő itt egy fotós...) Eleve csinált egy számról 50 helyett mondjuk 5-öt, azok is a legrosszab szögből vannak és mindig póz előtt vagy póz után... (De nyilván nem fogok pocsék fotókat mellékelni magunkról :D )

Egyik nap rám szóltak vacsinál a messben, ne legyek már papucsban... De még hozzá tette, hogy ez az én biztonságomat szolgálja, el ne csússzak! Ja, mert ha mondjuk magas sarkú szandálban tipegek be, mint a zenészek (mivel ők munkaidő közben vannak) az már totál biztonságos! Ez is egy olyan előírás, aminek sosem fogom látni az értelmét. Crew részlegen (ergó passenger úgy sincs), ahol étkezés után takarításkor cipővel felállnak a pultra, hogy levegyék a kávé- vagy a fagylaltgép tetejét, vagy a felmosáshoz a vizet ugyanott engedik a koszos vödörbe, ahol a kávéhoz, teához lehet, na papucsot meg ne viseljek, mert egészségügyi vagy nem tudom milyen előírás... (Ráadásul a szandálból is kint van a láb ugyanannyira!) Jó, hogy ezek a másik hajón gyakoribbak voltak, ott nem is szóltak rám. Talán itt egy fokkal kényesebbek azért.

A héten megint van general drill, állítólag csak azért ismétlik meg, mert az új rendszer szerint az ID kártyákat is le kell scannelni, amikor ott gyülekezünk (nem elég a névsorolvasás + papír aláírás) és múltkor több embernek lemaradt.

Aztán kérdezgettem egy tour dolgozót, miért olyan nehézkes engem kirándulásba rakni, hiszen úgy látom mindig van hely és a másik olasz 4 artist jóformán minden nap kirándul. Erre, mint egy bamagolt szöveget mondja nekem, mert ők segítenek a guestekkel. Aha, képzelem, hogy ők mennyit segítenek az angol- vagy egyéb nyelvtudásukkal, pontosabban azok hiányával, a francia guesteknek. A lányok úgy tudnak angolul, hogy mindenre rávágják, hogy Sí-Sí-Sí és mindig később rájövök, halvány lila gőzük sincs, miről beszéltem)! Na ennél egy fokkal jobb a két srác, többet értenek, de beszélni ők sem nagyon tudnak. Szerintem így én is "segítenék" a kedves utasoknak :D! Szóval ez az álca duma, pedig csak olaszok és valahogy benyalták magukat a tourosokhoz...