Hajós élet, cirkuszvilág, úti kalauz

Egy artista lány kalandjai a világ körül...

Egy artista lány kalandjai a világ körül...

XIX.-XX. Cruise 08.12.-22.

Indian National Day, Barlang, Robbanás, szokásos kínai-japán megfigyelések

2015. augusztus 24. - CircusGirl

 

11908012_10153625717258120_1579638947_n.jpg

Kilátás a crew deckről egyik esti meghitt pillanatomban :)

Tienjin-day: edzés/napozás. Sea day1: edzés/napozás. Más nem is kell :). A sok pörgés után most kissé lemerültem, de sebaj, a jó kedvem megmaradt! Felnéztem a shopba napközben, úgy tolonganak és vásárolnak az utasok, mintha minden ingyen lenne! Megy a bolt rendesen! :D Na, megint egy kis kínai-japán kontraszt: Még 19 hét után is viccesnek találom, ahogyan a kínaiak lófrálnak a hajón (pláne az első napokban), úgy el vannak tévedve, hogy az nem igaz! Az rendben van, hogy nézelődnek, keresik a helyiségeket, na de hogy a liftben ne tudják, hogy fel vagy le, azért az túlzás, nem? Olaszul és angolul is bemondja a hang, 2 kijelzőn is mutatja nagy szám jegyekkel. Ők azért állandóan lejönnek az "A"-szintre (ami a 0. és utasoknak ott semmi keresnivalója) és ki is szállnak, mennek előre, mint a birkák, nem zavarja őket, hogy ott csupa zárt ajtó van, amire kínaiul is ki van téve: Crew Area!

Sajnos, az sem elhanyagolható információ, hogy a kínaiaknak nagyon büdös a szája. Nem is kell egy egész csapat hozzá, hogy rosszul legyél, elég már 2 ember a liftben vagy egy közös selfie! :(

Ezzel szemben pedig a japánok exta higiénikusak. Pont a héten mondtam Olinak, hogy hihetetlen mennyire igényesek és jó illatúak, 40 fokban sincs izzadságszag, tiszták és kellemesek a buszok is (nem ám, mint otthon a 9-es járat pl., hogy a 28-as villamosról ne is beszéljünk...), többször látni őket a mosdókban fogat/arcot mosni, sminkelni és illatosítani. (Sőt, ugye bizonyos helyeken még külön sminkszobák is vannak, amiről már írtam...) Oli még azt is megjegyezte, hogy valószínű, még a kocsijukat is lemossák minden áldott nap (ki érti, hogy van idejük mindenre), mert sosem látni még egy porszemet sem a szélvédőiken...

Ja, a koreaiakról sokat még nem írtam, legalábbis a strandolási szokásaikon kívül. Nos, nem is tudom. Nem annyira igényesek vagy mániásan udvariasak, mint a japánok, de a kínaiaktól azért nagyon messze vannak. Ott is tiszták a taxik, buszok és bár annyira nem elegánsak, de tisztességesen néznek ki és nincs igazán kövér ember ott sem. (Japánoknál egyáltalán nem látni, kínaiak között sok van!) 

Enza depije még nem múlt el, utálja a munkáját. Ő ugyanis dance-animátornak jött, itt viszont nem sok tánc jut neki. Van helyette viszont pecaboton gumicsirke-belógatás! :D Tanuja voltam! Szegény ott áll vigyorogva, tartja a csirkét, amit a kínaiak dobálnak szivacslabdával... (Azért nyilván vannak jobb programok is!) A maláj trió 40 fokban az üvegbúra alatt énekel a 9.szinten, olyankor is, amikor nincs ott utas (Thanx to Ciro!), már fogytak vagy 5 kg-ot! Zseniális Ciro barátunk egyébként olyan jól összeszervezte a programrendeket - szokásához híven - hogy betette egy időbe Andrest az operaénekest a main hallba 2 méterre a gyerekeknek bohóckodó animátoroktól!

Vacsinál Oliver nem bírta ki és beolvasott a konyhásoknak demonstráció kíséretében: Megfogta Enza gluténmentes kenyerét (amit a hajón sütnek neki külön) és 4x-5x levágta a pultra (meg sem repedt, olyan kőkemény volt), egyfolytában ecsetelte, hogy ezzel ablakot is be lehetne törni, majd felajánlotta szerencsétlen konyhásnak, hogy ha megeszi, fizet neki 1000 dollárt! Igaz, ami igaz, a kenyér ehetetlen, szerencsétlen Enza csak nyammog rajta órákig, de nem hiszem, hogy pont az a konyhás tehet róla, aki a kioktatást kapta. Hihetetlen, Oliverből, mennyire ki tud jönni a forradalmár, hogy kiálljon másokért, persze néha túlon-túl is felháborodik, de jót lehet rajta szórakozni, pláne miután lenyugszik. Egyébként azt mondja, ez spanyol dolog, szeretnek panaszkodni! :)

Jejuban reggel drill volt. Bombát is kerestünk (as usual...), majd a szokásos "mentőmellényes-ácsorgós" cucc. A vicc az, hogy volt 3 lista is (mi mindet aláírtuk biztos, ami biztos alapon, majd szóltak, azok a soron következő gyakorlatokra valók...), a mi csapatunknak nem volt supervisora (=felettes, aki ellenőrzi, hogy mindenki ott van e, azt nem tudjuk, hogyan lehetséges ez, éles helyzetben érdekes lenne...), ja és az is kiderült, Sergionak és az új kézműves nőnek ugyanazt a számot adták (na ez is fontos hiba, mert a számok a neveink helyett vannak, mivel vészhelyzetben nem lehetne megérteni más és más országokból jött emberek neveit...) Oliver szokásához híven, felháborodva megjegyezte, hogy na tessék, már megint nem tudják ezek az olasz officerek a dolgukat... Ennek ellenére nagyon jól elpoénkodtunk ott várakozás közben, folyt a könnyem a nevetéstől! Majd barlangolni mentünk 4-en: Oli, Oliver, Enza és én. Elkirándultunk a leghosszabb láva által vájt barlangba. Nagyon hideg volt és nyirkos, csöpögött a víz végig. Ingyenes volt a belépés, Oliver meg is jegyezte poénosan: azért nincs belépő ma, mert esik odalent... :D 1 km-t sétáltunk benne, hogy lássuk a megszilárdult láva-sziklát, majd újabb egy km-t vissza. Jó kaland volt. Oliver gördeszkáját is kipróbáltuk, majd az ő nagy örömére elmentünk a Mcdonalds'ba, ugyanis bűvész barátunk annyira rajong a Minyonokért (a sárga kis Gru-s figurákért), hogy inkább mindenkinek happy meal menüt vett, csak hogy meglegyen az összes figura! Én azért elegánsan sushi-roládot majszoltam (Koreaban kapható szushi-szendvics), de nem ott vettem, hanem vittem! :D

Néha nagyon sajnálom, hogy nincs kezemben a kamera. Pl. amikor a kínai utast látom, ahogy ácsorog a medencében és fotózza magát 28x a selfie-stickkel vagy a "shownál", aminek vacsinál voltam tanuja: jött egy anya a gyerekével, ahogy keresztül mentek az éttermen mindketten lepotyogtatták a kaját a jól megpúpozott tányérjukról és közben észre sem vették. Jó kis szószos husik terültek el a kövezeten! Na - gondoltam - hány bamba utas fog vajon átkorcsolyázni rajta?! Az egyik pincér azonnal kirakta a feltűnő, sárga "Vigyázz, nedves a padló!"- táblát. Mondanom sem kell, annyit ért, mint halottnak a csók. Sőt, az okosok a táblát kerülgették ezerrel, de nem ám jobb oldalról (ahol kellett volna), hanem balról át a kajákon. Ezek után jött a takarító felmosni. Szóval képzeljetek el egy szűk átjárót, középen sárga figyelemfelhívó táblával, balra mellette emberünk seprűvel a kezében. Erre jön az okos kínai, merre megy át? Balról! Át emberen, majd csetlik-botlik, sliderezik a szószón métereket, végén persze még neki áll feljebb és jól meglepődik, hogy majd' eltaknyol. Ezt, nem egy, nem kettő ember játszotta el, legalább 4!!! (azaz NÉGY!) Mindössze abban a pár percben, amíg feltakarították. Na, no komment!

Aznap tudtuk meg, hogy Tienjinben pár órával, miután elhajóztunk, volt egy hatalmas robbanás. Sőt, állítólag a kikötőhöz közel. Valami vegyszerraktár robbant, de hatalmasat. Tv-ben és az interneten láttuk a videót, sokan meghaltak és még többen megsérültek. Sőt, azóta bemondták a hírekben, hogy még a mérgező gázoktól is félni kell. Nem ajánlatos kimenni az utcára védőruha és maszk nélkül! Remek! Ennek ellenére mi mégis ott kötünk ki! Hajrá Costa, mi mindent túl élünk! Már mindenki azon poénkodott, hogy a kapitányunk szereti az akciót: Vírus, robbanás, valami mindig kell...

A robbanásról egy videó:

11827716_10153155187342424_85975279_n.mp4

Péntek este hatalmasat buliztunk, mert Cleber barátunkat búcsúztattuk (elmegy 3 hétre, de aztán jön vissza újabb fél évre, Juhééé!), másrészt Gemmának (táncos) volt szülinapja. Fenn kezdtük a búcsút a pizzériában, majd buliztunk a többiekkel a bárban. Persze, másnap hót fáradtak voltunk, de egyszer belefér!

Igen ám, azonban újabb party volt este, ugyanis az indiai nemzeti ünnepet tartották, amire nagyon készültek már a crew memberek. A kis színház termet lezárták nekünk, és ott tartották meg, rengetek étellel, itallal. Még alkoholt is felszolgáltak ingyen! Ami még meglepő volt, teljes műsorral készültek. Felléptek többen tánccal, énekkel (szecusok és egyéb indiai dolgozók), de énekelt Andres is vagy pl. a táncosok is készültek egy tánccal. Jóformán mindenki ott volt, többen mondtak beszédet (Gagan - a szecus haverunk, a főmufti chief, de még a kapitány is, akit egyébként majd szétvetett az unalom. Le volt csúszva a széken és olyan fapofával ült egész végig, majd' elaludt...) Óriási buli volt. Annyi energia volt jelen, széttáncolták a lábukat rengetegen. Nekem sok erőm nem volt sajnos, az előző nap miatt, az indiai tánc ráadásul nagyon ugrálós/izzasztó :D Valahogy csak tegnap esett le, hogy egyáltalán nincs indai nő az egész hajón. Érdekes, a többi kultúra résztvevői vagy nem akartak beállni nagyon vagy nem mertek. Azért a táncos lányok, no és Tatjana, illetve Kip ropta ezerrel. Nagyon viccesek voltak és vidámak, de korukat meghazudtolóan energikusak!

Utolsó nap pihenéssel és nagy edzéssel telt. A légkondi hiánya azonban egyre jelentősebb, meg lehet pusztulni már a kabinokban, sőt azt mondják a többiek, mi még örüljünk, mert ők 1 szinttel lejjebb vannak, ami kész katasztrófa. Nem értjük, hogy nem javítják meg. (A hajó egyéb részein persze azért működik...) Este megnéztük Olival a dancingelő officereket és hallgattuk kicsit az Amy Winehouse-féle bandát...:D (rendes nevük: Poker Band) Aztán átmentünk a Café Flórianba klasszikus zenéért, Tatjana és Viktor eljátszotta nekünk a magyar csárdást! Majd én még lementem a discoba Enzáékhoz. Szegényeknek azért rengeteg melója van: tanfolyam, táncóra, idiótaságok fenn a decken, travel talk, tombola. bye bye party és a nap végén még rázniuk kell magukat éjfélig a diszkóban. Persze a discoban max 10 ember lötyög rendszerint...

Na, következő Tienjinben szigorúan a hajón maradtunk, nem tettük ki a lábunkat még a deckre sem. Állítólag, veszélyes ciánkálid-mérgezés van a levegőben, bár azért 10 km-re vagyunk a robbanás helyszínétől. Meglepő módon, az utasokra ez nem volt hatással, ugyanúgy zajlott az utasfelvétel és disembarkation.

Múlt héten mindenféle tesztelés, ellenőrzés volt a színházban (állítólag ez évente van) és több év után megállapították, hogy a vas amire eddig fellógatta minden artista a tissuet, az nem biztonságos, mert nem emberekre van, maximum 250 kg-t bír... Lett is bonyodalom. Daniel betojt, hogy ő így nem akarja vállalni a felelősséget. Első körben, most át kell kötnünk középre a vas 2 szálára (vennünk kell újabb köteleket) háromszögesen. Attól tuti, biztosabb lesz, de a minősítést továbbra is tartják, hogy nem alkalmas személyek tartására. (Bár állítólag valami teszt szerint 500 kg-t is kibír...) Nos, mi nem aggódunk, hogy ha középre átkötjük az nem elég biztonságos, inkább attól tartunk, hogy még annak ellenére is inkább azt fogják mondani, ne csináljuk egyáltalán... Bár, akkor majd a hajó, vagy inkább a nagy "Genova", csak kitalál valamit!? (Reméljük!)

Na, már megint milyen hülyeséget láttam a vacsinál? Egy kínai nőci ezerrel töltötte a hideg vizet két rendes elektromos-csatlakozós vízforralóba, az étterem kellős közepén!!! (A dugó közbe lifegett ide-oda, bele-bele érve a jégbe...) A helyzet duplán komikus, lévén, hogy ott van mellette a másik, a forró vizes masina! Aztán, Gagan (szecus) pedig mesélte, hogy hajnali 6-kor, amikor még tök kihalt a hajó, egyszer csak belebotlott a grand barban egy utasba, aki épp villanyborotvával borotválkozott sétálgatás közben! Egy másik pedig a reggelinél úgy polcolta fel a tányért, hogy közben már a szája is tele volt zsemlékkel, gyűjtögetett... :D 

Jeju: bomba-tréning. A chief úgy kezdte, extra gyors meeting lesz. Ahhoz képest, majdnem másfél órás volt, ez volt eddig a leghosszabb dolog. Aztán esős trutyi idő odakint és kötelet sem találtunk... Kissé nyűgös voltam, el is mentem du. aludni. Este a főmufti, chief security (A rettenthetetlen Indiai) elkapott, hogy szívességet kérjen tőlem. Elkérte ugyanis a kardió programjaimat!

Vacsinál mindig történik valami, ezért érdekes a crew messben enni! Iván barátunkat nagyon béketűrő embernek ismertük meg, jó sokat lenyelt már itt a 6 hónap alatt. Most nála telt be a pohár, Lilyre a cruise dircetor asszisztensre akadt ki. El is rohant a HR irodába panaszt tenni, még nem tudjuk mi lett a végkifejlet. De nem csodáljuk, hogy elege van már azok fényében, ahány idióta feladatot rálőcsölnek a táncosokra. Most pl. több ezer lufit kellett felaggatniuk a hajóra, mert aug. 20-a a kínai Valentin-nap! 

Kötelet Fukuban sem találtunk, de átkötöztük középre azzal, amink van. Így már biztonságosabb jóval, a showt is csináltuk rendesen (kár, hogy így még 10 cm-rel lejjebb került az egész... lassan már nem is levegő-szám...), de még mindig várnak a cég leokézására... Egyébként képzeljétek, mi történt a hula hoopom kellős közepén előadás alatt: Drága kapitányunk neki állt dumálni a hangos bemondón, hogy a chief engineer hívja fel őt telefonon. Nos, jó mi? Ilyenkor leállt a zene, álltam a színpadon zavartan. Ráadásul közben a zeném tovább ment, így mikor folytattam, már szinte vége lett a számomnak... Mindegy, legalább pihentem! :D De, ilyen lököttséget! Nem is volt vészhelyzet vagy ilyesmi, mivel utána összefutottam a pasival, akit kerestek és épp a gymbe tartott nyugodtan. Ő mondta nekem, hogy "ja, bocsi", őt keresték...

Pár pillanat a showból :)

Este karaoke volt a bárban, Kip is lejött velünk. Megtudta, hogy ő is novemberben megy haza, megküldték ugyanis a repjegyét. Azt mondta, nem érdekli, de annyiszor mondta el, hogy egyértelmű, baromira zokon vette, most mégsem tartják itt utolsó percig. (A megengedett max. idő ugyanis 8 hónap és biztosra vette, hogy meghosszabítják a szerződését. De közben ugye, állandóan arról beszélt, hogy elege van és már nem akar itt lenni.) Végül, megint a Coralloban bandáztunk, bár helyett. Laptopoztunk, ittunk, ettünk és Ciro simán elment mellettünk! Nem szólt semmit, (pedig passenger aeriának számít) igaz, olyankor éjjel már sosincsenek utasok... Mellesleg, Ciro egész héten normálisabb volt, mosolygott és még más emberekkel is szóba állt! Sőt, másnap - Kip 51. szülinapja volt - simán felengedett minket az étterembe vacsorázni!!! Lobster-nap lett, mindenki rendelt legalább két adag homárt. Mivel 2 falat az egész, szerencsére, bármelyik fogásból kérhettünk bármennyit, így végül jól is laktunk! 4-en voltunk: két Oliver, Kip és én. Élvezetes volt valami ízleteset, különlegeset enni, pláne úgy, hogy megadjuk a módját! A mellettünk lévő asztalnál kínai apuka lelkesen öntögette kb. 10 éves kisfia poharába a pezsgőt, aki már a 4. homárt fogyasztotta. Korán kezdi a jólétet! Aztán odajöttek hozzánk is fotózni. Ők voltak az utolsók, akik ott hagyták az éttermet, a többiek azzal viccelődtek, ez a család talán egész cruisera ide költözött... Az officerek is ott ettek, mindegyik olyan bús képpel jár, mintha temetésen lennének. Kapitányunk hozta a szokásos érdektelen arckifejezését, de azért körbe tapsoltatták magukat. Aztán még körbe jártunk a hajón, bele néztünk a crew showba, Magic Oliver sokkot kapott a hangtalan/fals Daniel "So le mio"-jától (igen, még mindig nyomja... ráadásul nagyon szeret tetszelegni mostanában a sztár-szerepben, travel talkon, mindenhol...), majd a Miss Costa Atlantica-választást néztük, itt most a női utasok versengtek színészkedéssel és hastánccal, Enza vezényletében. (Du. egyébként Olit megnyírta Enza egy szál ollóval, az eredmény nem lett rossz, szegény nagyon izgult! Jó, talán Oli izgult jobban...) :D Éjjel koccintottunk a bárban, Kip mindenkit meghívott egy italra. Ott ült velünk a Spa-s nő (akiről kiderült, Boszniából jött és nem olasz), akit 19 nap után jegyzett el olasz zenész (Poker Bandes) pasija, ezerrel dúl még náluk a love, mindketten abba akarják hagyni a hajózást és letelepedni, fészket rakni. Olinak (aki amúgy elég vacakul volt, mert megfázott) továbbra sem szimpi ez a nő, a hatalmasra tetovált szemöldökével, erőteljes sminkjével, műhajával (igen, meglehetősen közönséges, a stílusa rideg, a spa-s kínai lányok, úgy félnek tőle állandóan!), pláne, hogy neki nem szokott sose visszaköszönni. Különben az "álompár" azt gondolta régebben, hogy (Oli és én) testvérek vagyunk. Nem tudom, ez egy pozitív észrevétel lenne e (már egy cirinél is azt hitték) mondták, hogy hasonlóak a vonásaink... Én nem hiszem, hogy ez így van, de mindegy! Újabb 10 nap telt el gyerekek! :)

11913284_1126970857317126_1013911713_n.jpg

11892077_10206572133656158_4184067428155712001_n.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://circusgirl.blog.hu/api/trackback/id/tr317717232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása