Kedves Olvasóim, a szokásos magyar fejezet ezúttal kicsit lejjebb kezdődik!

Here you go the best and most nonsense stories about our Chinese guests what happened on board of Costa Atlantica in the last 2 years!

If you like it I will do the Japanese version as well… :D

BEST OF CHINESE... 

Let’s start with the good old Poop-stories what we heard from several sources: Long long time ago (maximum 6 years ago) passengers couldn’t use English toilets in the proper way. That means Mr. Hanky¹ was spread everywhere!!! From top to bottom!!! How??? Why??? That’s a good question…

Talking about hygiene even luxurious malls have disgusting old style crouching toilets and obviously they don’t know toilet paper at all.

The Mysterious SMELL: Awful stink on the buses! In the taxes! In the elevators! At the markets! And it comes from their mouth. Every time when they breathe out on the PAX drill where I suppose, I have to help them (with their life jackets) I get nauseas.

I know that spitting is a totally normal thing for them, but it is very difficult to tolerate when somebody enters the crew gym just to spit a huge one in front of me when I am in the middle of my training. Moreover I have to be grateful, because he used the trashcan instead of the carpet. (It ‘s been only a year that they put up a sign stating that spitting comes with a penalty…) 

It was a classic when a Chinese mom changed her child’s diaper and after she placed it right on the smoking table.

For sure everybody has peed already in the swimming pool, but if an adult does it (as we saw) standing next to the pool and urinating into the water that is obviously not a common sight…

It is not surprising anymore if some Chinese guests are dressed up in pyjamas for the gala night when the dress code strictly says cocktail dress and tuxedo should be worn. Or like when a lady came into the passenger drill² with wearing a (beauty) facemask and an old man who was shaving in the main hall in front of everybody.

Fart facts: It is also not shocking anymore when somebody lets one rip in the elevator and I am standing behind. If I start to make a face at them they look at me confused like what’s the matter with me… This is the reaction as well when they push me out from the line of the buffet (because I am small and tiny) and I show them that I have a problem with it. (Of course I can’t say anything because I am working here and “Passengers are always first”!)

When we got stuck in the crowd at the terminal… That almost caused me a panic attack!

It is interesting that they are already slaves of the modern technology like the new generation of the western world. Literally they have to take a picture about EVERYTHING! The star of the funniest story is Andres, the Argentinian tenor. He was in the middle of singing his opera when one passenger put the phone into his mouth! Really! Perhaps she wanted to take a photo about his special throat. Poor guy, he didn’t know what to do… 

My "buddy" has the longest selfie stick ever... :D

We can say that Chinese cuisine is quite famous, but as much as we see European or American Chinese food has nothing common with the original one. They eat a lot of mysterious, disgusting, extra hot or extremely strange things. But when they eat other foods in their style – pepper sauced chicken with chocolate cake or glances, sweet sour, mushy who knows what with pizza and whipped cream and fruits – that is hilarious and yummy!!! Not to mention they eat like mantises. 

After 2 years, I still crack up when they are continuously pushing the stickers next to the buttons in the elevator.

It is a shame that it is forbidden to make pictures during the drill (where we supposed to teach them the safety instructions), because you must see that how many impossible ways they can wear the life jacket: instead of using the snap, they tie it around their self in unimaginable styles. One time I saw an old man who was wearing it in an opposite wrong direction, so he couldn’t see anything, because the back part (which supposed to be behind your neck) was in front of his nose. Crazy!

Oliver shows you the correct way, I still don't understand why can be this so difficult...

I have witnessed many times when they discover the secret of the gym. How incredible that they are unable to start on an ordinary running machine for example. (Even though they have Chinese menu. But of course they push everything, except the appropriate buttons.) Once upon a time some girls figured it out in the end and started a workout in their high-heeled fancy gala dresses.

It is still make us smile when they are dancing. And just woman with woman! Chinese doesn’t feel the rhythm! At all! It doesn’t matter that the music is a Latin, pop or classical song they just follow their instincts what looks like they are under drugs. (Like hippies next to a camp fire.)

But they really enjoy karaoke. Of course they sing only old traditional ‘screaming’ the type can brake crystal glasses.

Good to see when they walk like zombies. They really are! First of all they always eating, speaking gibberish and walking around without any purpose. (I can’t imagine what can be in their full bag-pack, which is on them 24 hours. Even during dancing in the main hall for example.)

Second of all they never know where they are. And they can’t understand the system of an elevator. They handle it like a black hole: Usually they travel only one floor and then they are surprised where they have arrived. They can’t understand (perhaps it is in their DNA) that it does not help if they push each other going down into the elevator when it goes up and that would be more practical if they would wait for people to exit before squeezing in.

People love using umbrellas. It doesn’t matter if it is not raining or the sun hardly shines. They are more afraid from the sun then the rain. 

They love to slurp loudly. Specially the noodle soup! I always think about what my mother would say because she get irritated easily when somebody does such a thing… And not to talk about their other special noises: hawk or grunt.

Some of them use walkie-talkies to find each other, but of course they do it with shouting and waving, but in the end they just look for each other all day.

They don’t have any kind of taste in fashion! We can see men in suit with flip-flops or ladies with incredible make-ups, purple coloured hair and enamelled leather dresses, but for most of them, their dresses are simply fussy (pink with red big patterns, even with yellow or royal blue ones), prefering to exhibit their nylon socks (with mini skirts), moreover they like the traditional clothes as well.

I can’t imagine why are they talking to me continuously in Chinese even when I express that I can’t understand anything and I answer in English or in the end in Hungarian and they don’t care...

+1: That is a Korean story, but because it is also disgusting I just feel I have to mention it: One guy was travelling in the subway and he started to dig in his nose with all his 10 fingers and of course he ate what he found like a real gourmet!

If you wanna see more pics go on for the hungarian version! Enjoy!!!

 Notes:

^{1 Mr. Hanky is a poop character in the South Park TV series!}

^{2 Passenger or Pax Drill means a safety training for the new guests in every cruise where they get to learn safety instructions.}

* * * * * 

Előző fejezetem sikerét és Mr. Maszturbá‘ lint történetét meglovagolva, úgy döntöttem, itt az idő összegyűjteni az elmúlt évek legmeghökkentőbb és észveszejtő eseményeit, melyek itt, a jó öreg Atlantica fedélzetén történtek! Én nem mondom, hogy minden kínai ember gusztustalan, de egy biztos, sokuknak némi fejlődésre még szükségük van!

• Kezdjük az 5-6 évvel ezelőtti kakikenésekkel, melyeket biztos forrásból, több takarító megerősítésével hallottunk: akkoriban az utasok annyira neveletlenek voltak, hogy egyszerűen képtelen voltak rendeltetésszerűen használni az angol wc-t! Ennek köszönhetően a kabinokban plafontól a falakon, törölközőkön át maszatolták szét a végeredményt. Miért??? Jó kérdés!

• BŰZ: Bűz a nyilvános wc-kben (mai napig még némely luxus plázák illemhelyiségei is bűzölögnek, és egyértelmű, hogy a papírt hírből sem ismerik! Többnyire pottyantósok, de számoltunk már be a „Shitty shitty everywhere!“¹ jelmondatával Tienjin belvárosi tescojának klotyójából, ahol szintén még a falon is szét volt maszatolva ez meg az...) Bűz a piacokon! Bűz a liftekben. Bűz a szájukban. Mikor utas drillen ránk lehelnek mellény csatolásos segítségnyújtás közepette, komolyan mondom, halálos! Bűz a taxikban! Bűz a helyi buszjáraton és még sorolhatnám...

Tienjin buszjárat!!! Régi csapatunk, köztük Millie és Marco :D

• Köpködés teljesen normális náluk a mai napig. Imádom, mikor azért tér be valaki a dolgozói konditerembe crew gym), hogy jó embereset csulázzon az orrom előtt a szemetesbe. Jaaaa, és még örülhetek, hogy a kukába céloz! (Csupán 1 éve van kitéve köpködést tiltó, pénzbírsággal fenyegető felszólítás!)

• Klasszikus eset volt, mikor egy nőci a medence mellett tette tisztába csemetéjét, majd a dohányzó asztalra helyezte a koszos pelenkát...
• Köztudott tény, hogy sokan pisilnek a medencében, de mindez letolt gatyával a partról téve (ahogy egy pasastól láttuk) nem mindennapi eset!
• A gála esten (hivatalos viselet: frakk és estélyi) pizsamában megjelenő utasok már szemet sem szúrnak, mint ahogy a nem rég arcpakolással utas drillre érkező „lady“, vagy a reggel 8-kor main hallban (a hajó főterében, mely egy nagy aula és recepció) borotválkozó férfi sem.
• Amikor elszabadul a delFING: Már meg sem döbbent a liftben – szemüket sem rebbentő – való hangos pukizás! Hiába vágunk csúnya fintort, néznek értetlenkedve, mit bámulunk. 

Ugyanez történik, amikor pici nőként majd‘ felborítva, kilöknek a büfésorból és rájuk vicsorítok... (Sajnos, nem szólhatok! „Passengers First!!!“²) 

Mikor egy igen kellemetlen, terminálnál való lökdösődésbe torkollott várakozó tömegnyomor kellős közepén találtuk magunkat... Pánikroham közeli élmény volt!

• Érdekes, a modern technológia azért már kellőképpen megfertőzte őket! Muszáj nekik mindig mindent lefotózni! És ezt, szó szerint kell érteni! (Legyen az egy plakát, mentőmellénybe öltözött crew member vagy pusztán szőke európai lány...) Legmurisabb sztori Andressel, az akkori tenorunkkal történt, akinek nem átallották áriázása kellős közepén szájába tolni a telefont! BELE! Szegény, teljesen leizzadt, nem is tudta, hirtelen mit csináljon, mert a „csípkedős nyanyák“ sehogy sem akarták békén hagyni!

A leghosszabb selfie-stick, amit valaha láttam! :D :D :D 

• Csokitortán cupákos, ragacsos édesz-szavanyú cirke eloszlatása is hétköznapi látvány, nem beszélve, hogy úgy esznek, mint a sáskák.

• No, de azon még el tudok mosolyodni, amikor a liftgomb melletti számozást jelölő matricát nyomkodják agyba-főbe...
• Nagy kár, hogy a vészhelyzeti kioktató gyakorlaton tilos fotózni, mert az tényleg megérne egy misét, hányféleképpen demonstrálják a NEM megfelelő mentőmellény viselését. (Csatolás helyettt keresztbe kasul tekerik, kifordítva veszik fel, sőt még olyat is tapasztaltam, mikor konkrétan a csávó a hátára vette fel úgy, hogy az elvileg nyakat támasztó résztől ki sem látott előre.)
• Aztán jó sokszor voltam annak is tanúja, ahogy a konditerem misztikusságát fedezik fel! Még véletlenül sem tudnak nagy átlagban rájönni, hogyan kell beindítani pl. egy futógépet. (Holott van rajtuk kínai menü. Mindent nyomkodnak, pl. amik nem is gombok), csak azt nem, amit kéne. Egyszer két nő mégis sikerrel járt és talpig felöltözve (alkalmi) fekete, csipkés, fényes ruhában, közepes sarkú cipőben nekiálltak kocogni...

• Kaján élvezet nézni, ahogy táncolnak! Mindig nő nővel. Képtelenek ütemre lépni. Szóljon latin, mulatós, klasszikusabb zene, ők ugyanabban a „be vagyok állva“ stílusban lötyögnek és topognak, mindenképp figyelmen kívül hagyva a ritmust! (Persze karaokin is csak a jó öreg kínai nyávogásra és csillártörő sikítozásra képesek. Nyugati zene nagyon távol áll tőlük!)

• Jó nézni, ahogy kóvályognak! ÁLLANDÓAN! (Különösen előadás közben, mert egész végig azt skubizzák, nem találnak-e valahol egy időközben megüresedett JOBB helyet.) Azt sem tudják sokszor, hol vannak. Egy emelethez is liftet használnak, aztán csak néznek, hol kötöttek ki. Bár, náluk ez a lift dolog (lehet, kromoszóma-rendellenesség) örök rejtély marad, valószínűleg. Eltévednek vele, nem tudják kezelni, nem értik, hogy ne szálljanak be, ha ők felfelé mennének, de a lift épp lefelé tart, és hát arra sem jöttek még rá, mennyivel praktikusabb lenne, ha egyszer kiengednék a kiszállókat, ahelyett, hogy beözönlenek azonnal!

• Kínában is és Dél-Koreában is előszeretettel járkálnak esernyővel a nap alatt, még akkor is, ha a nap nem is erős vagy nagy meleg sincs...
• Imádnak szürcsölni. Mindent szipákolnak, pláne a pálcás levest... (NOODLE SOUP) Drága anyukámra gondolok, kit a guta ütne ilyenkor, mert baromira idegesítőnek találja, ha valaki szüpürtyül! :D És ott van még a rettentő krákogás és röfögés...
• Vannak sokan, akik walkie talkie-znak egymás között a hajón. Persze hangosan üvöltözve teszik mindezt, majd csápolnak és folyamatosan egymást keresik! Persze kóvályogva... :D :D :D
• Nagyon nincs stílusérzékük. Előfordul öltönyös pasi flip-floppal, szétmázolt, lilára festett hajú idősebb hölgy lakk ruhában, a többség amúgy is hihetetlen csicsásan öltözködik (rózsaszín mintás cuccok a pirossal, sárgával és királykékkel kombinálva), imádják láttatni a nylon zoknit szoknyával, ugyanakkor még népviseletben is sokan járnak.

• Amit viszont mai napig sem értek, hogy hogyan feltételezik, hogy mi perfektül vágjuk a kínait és akkor is tovább süvítenek a fülünkbe, miután már kézzel-lábbal mutogatjuk, hogy nem értjük, sőt mérgesen már magyar mondatokkal tessékeljük őket másik irányba.

• +1: Koreába már nem megyünk, de úgy érzem, a metrón 10 újjal orrot túró, majd egyesével lecuppantgató koreai csávót sem hagyhatom ki ebből a felsorolásból! :D :D :D

***

Mi történt nálunk az elmúlt időszakban? Örömmel jelentem be, megszabadultam az utas drilltől³!!! Juhééé! A dolog érdekessége, hogy előtte berágott rám a safety tréner⁴, (azt hitte meg akarom kerülni és a kis köpcös, konfliktusokkal küszködő pasi vérig sértődött), mivel kifejtettem véleményem a Costa módival kapcsolatban a felettesének! (Tudjátok, hogy itt csak hisztivel és bunkó módon lehet kivívni a dolgokat...) Summa sumárum, megkörnyékezett a gymben, hogy közölje velem, a „madame“-mal (:D), hogy mivel ígérte annó, hogy leszállása előtt leveszi, most betartja az ígéretét és örüljek neki! (Hát azért nem határtalanul lettem kielégítve, mert a port manningem maradt, ráadásul új rotációba kerültem, így mostantól csak drága férjecskémmel cserélgethetek kimenőt...

Változások kollegiális fronton: Elbúcsúztunk Scott-tól és a görög Vasitól, no és leszállt cruise dirink, Fren (alkesz spanyol főnökasszony) is azóta! Előtte összehívott egy záró mítinget, ahol megdicsérte a csapatot, megköszönte mindegyünk munkáját és a nagyon jó teljesítést, majd hozzátette, hogy mi ugyan nem sokat érzékelhetünk ebből, de a managerek bónusza nagyobb lett... Jó, mi?

Még egy „kedves“ (bicskanyitogató) olasz történet, amit egy szerelő srác (legyen R.) ismerősünk mesélt a minap:

Főszerepben a Staff Engineer (magyarul a fő fő hajómérnök), egy ötvenes, kopaszodó pasas, kinek akkorák a spárgái, mint az enyéim. Minden nap megjelenik a kondiban, ahol nagy slunggal (táncos edző cipő, színes nadrág) nyújt (általában oszlopra feltolt lábbal balerina módra tologatja magát. Elég pszichopata arccal. Majd angol spárgába lehuppan.) Nyálat csorgat a körülötte edző (sajnos, sokszor én vagyok ott) lányokra. E művelet bő fél órás, majd megkezdi különös, peckes VONULÁSZÁSát – csípőcsavarással, kifutóra való elnyújtott lépésekkel, budy builderes izom összeszorításokkal – keresztül kasul a termen! Ezt mai napig nem fejtettem meg, ti. semmilyen küzdő-, ill. tánncal kombinált edzés-kategóriába nem stimmel! (Gondolom, saját fejlesztés!) Nos, az ő beosztottja R. az indiai srácunk. Rajta (és 1 kollégáján) kívül mindenki olasz, így minden míting olaszul zajlik, de természetesen ott kell lenniük. Sosem fordítanak le számukra egy szót sem, a míting egy órás, így műszakjuk is csúszik, később végeznek minden áldott nap. A legfelháborítóbb azonban, hogy szegények még szabad idejükben sem szállhatnak le főnöki engedély nélkül, melyet ez a paraszt sosem ad meg. Mindezt olyan sunyi módon teszi (vagyis nem teszi), hogy mikor szerencsétlenek kimenőt akarnának kérni (ismétlem a két műszak közötti szünetben), akkor hülyét, süketet vagy hamis telefont színlelve eloldalazik! Gyerekek, már hónapok óta nem éreztek lábuk alatt szárazföldet!!! Nem is találtam hirtelen szavakat! Miért nem emelnek panaszt? Nyilvánvaló, féltik az állásukat, és az olaszok úgyis bevédik egymást, épp mint az irányító tisztek. Hát kérem, ilyen dolgok folynak a háttérben, éljen a hatalom mámoros pszichopátia! No, meg a multi kulti, ugyanis R. azt is mesélte, hogy alig akad munka, mert bár rengeteg dolog romlik el (nagyon régi a hajó) nem tudják javítani, hisz‘ a cég nem küld alkatrészt, mondván „Kínaiaknak jó lesz!“, nem beszélve, ha a crew légtérben való hibásodásokról, mert nekünk (dolgozóknak), pláne nem sürgős! (A crew jakuzzi pl. 2 éve nem üzemel, sőt már kibelezték alkatrészileg az utastéri kád részére...)

Mi a helyzet magyarjainkkal? Kezdenek akklimatizálódni. Végre, átvergődtek a próbákon, teszteken, drilleken, az ázsiai banki káoszon, port manning cserén és egyéb hajós viszontagságokon és megkezdték a nyugisabb, „rutin krúzos“ kerékvágást! Marcinak azért hébe-hóba akadnak problémái: pl. névkitűzőinek sorozatos (már azt hiszem, 4-nél jár :D) elvesztése, illetve szobakártyájának (misztikus, pár naponta megtörténő) elromlásai, no de legalább a bugyborékoló víztartály feletti kabintól sikeresen megszabadult. (Bár, az átköltözéses tortúra megér egy misét, maradjunk annyiban, hogy azóta még jobban rákapcsolt az angoltanulásra!) Zsuzsi is tapasztalja az online zaklató tisztek nyomulását (mondanom sem kell, angol csapattársainak máris megvan az aktuális hálótársa... Tisztelet a kivételnek, persze!), no meg azt, milyen érzés varázsládába kerülni! (Ő lett ugyanis Nacho egyik asszisztense!)

Egyébként a mi Marcink, mindenki kisfia, betöltötte a 25. életévét közben, melyre nagy meglepi bulival készültünk, kellőképpen meg is hatódott!

Természetesen ismét csináltunk közös programokat, ezúttal Nanzoinba, a nagy Buddhához vittük őket, ahová Gemma (énekesünk) is velünk tartott! Jó kis nap volt, minden percét élveztük Fukuokának!

Naná, hogy a sushizás sem maradhatott ki!

Ha már kínaiakkal kezdtem, végezetül térjünk rá egy kicsit a japánokra, akik teljesen máshogy normálatlanok, de erről legközelebb!

Íme a túlhajszoltság jelei:

Bár, náluk teljesen másféle meghökkentő dolgokkal találkozunk, egy közös pontot mégis találtam Japán és Kína között: IZLÉSFICAM!

Elsősorban, lábbelik terén... :D

Legközelebb is tartsatok velem, jön a Best of Japán!!!

1. ^{Kaki kaki mindenhol!}
2. ^{Passengers first! = Azaz mindig utasoké az elsőbbség!}
3. ^{Utas vagy más néven PAX drill =}
4. ^{Safety tréner = Biztonsági első tiszt, aki az ezzel kapcsolatos tréningeket, tanfolyamokat tartja.}

^{Ui: A legtöbb fotó saját, de van köztük internetről leszedett darab illusztrációképpen!}