Igen nagy monotóniában élünk mostanában, többen nemes egyszerűséggel börtön-járatnak minősítették hajónkat...
Fedélzeti híreink következnek:
Idő közben új főnök- és asszisztens asszonyt kaptunk, abszolút nem szerencsés kombinációban!!! Hagyján, hogy mindig tartunk (okkal) a női diriktől (pláne, ha valakinek már előre körbejár hírhedtsége), de ha még a helyettes is egy nőtársait gyűlölő, unott fejű, antipatikus, 2 méter magas brazil nőci, az mégis csak sok(K), nem!? (Később az új cruise diri meglepően aranyosnak bizonyult, sőt velünk egész kedves! Fiatal, szép dekoratív 40-es olasz csajszi!) De lett új kapitány (fiatal, jó fej, szeret nyüzsögni), hotel diri (őt még nem láttam), szóval jó sokan cserélődtek mostanában, sok az új arc!
Sőt, kellemesen meglepődtem, mikor régi kabin-szomszédainkba, Anitáékba, a magyar kaszinós házaspárba botlottam az ebédlőben! Ők is megörültek, úgy tudták, nem lesz itt más magyar! Minden bizonnyal ismét orosznak véltek minket... Legalábbis jópáran
Viszont moldáv Edmondunk, aki 1 hónapja érkezett és épp csak betanulta a showkat, el lett bocsátva, mert ügyetlennek minősítették. Sajnáltam, mert egy kedves, szimpatikus fiú, akinek nagy álma volt az utazás és hajós munka.
Közben elérkezett Ferragosto (aug. 15), az olaszok nagy nyárbúcsúztató ünnepe! Földközi járataink ilyenkor dugig vannak(noha egész hónapban jóval drágábbak a jegyek!), ráadásul unott, kedvtelen, nem túl lelkes utasokkal! (Nem értjük, hogy ilyenkor miért pont a bumburnyákok utaznak... :D Figyeljétek meg, ősszel már ismét megjelennek majd a kedvesebb vendégek!!!) E jeles napon a különböző entertainment-csapatok ringbe szállnak, hogy a lehető legjobb bulit rendezzék meg! (Rendszeres olvasóim emlékezhetnek a tavalyi „Alice Wonderland” témára, melyben fehér hercegként és hercegnőként vettünk részt...) Idén a világűr volt a téma, így mi saját NASA kosztümünket viseltük a sok ufóra sminkelt táncos és csillámporral borított asztronautára hajazó animátor mellett:
Sokkoló volt, hogy a medence előtti fellépés vízben tocsogással párosult. Oli alig mert lépkedni, attól félt még hanyatt vágódik zsonglőrözés közben, amit később egy táncoslány be is mutatott tökéletesen.
Ui: Idén 2. helyen végzett a hajónk!!!
Hihetetlen, hivatalosan is vége a nyárnak, noha még mindig nagy melegek vannak!
Korfu:
Legutóbb a csodás Kerkirán fogadott óriási hőség, ahol rendkívüli okokból, de annál nagyobb örömömre állomásoztunk. Szerintem ez az egyik legszebb görög sziget! (Ahogy Gerald Durell1 leírja, különösen tavasszal! „Fokozatosan ránk borult a sziget varázsa, finoman és tapadón, mint a hímpor. Minden nap oly nyugodt volt, oly időtlen, hogy az ember csak azt kívánta, soha ne érjen véget. De azután lehámlott az éj sötét héja, és újabb nap várt ránk, fényes és tarka, mint a matrica, és egy kicsit épp oly valószínűtlen.”)
Itt eddig csak kétszer voltunk és amúgy is tűkön ülve várjuk a változatosságot! Tehát igen felderült az arcom – pont a besokallás szélén álltam a szürke hétköznapok, a bezártság, sok tengeri nap és sorozatos hülyeségek miatt–, mikor jött a hír, hogy Mykonoson nagy szelek vannak, így Korfura megyünk! De így Katakolón egy nappal előbbre került, délutánra és bár ott nem mehettünk ki port manning2 miatt, mégis jó volt, hogy egész nap üres konditeremben edzhettem napsütésben!
Jó színpadon gyakorolni, mivel csak ott van megfelelő hely és magasság, de 1-2 óra múlva megőrülök a sötétségtől! Pláne, ha függöny mögött edzünk! (A hajó fő hátulütője a bezártság mellett a sötétség, mivel általában ablaktalan kabinban él az ember. Persze a csókosoknak és főbb vezetőknek jobb szoba dukál... Pedig nem volt ez mindig így, régen az artistáknak is járt a menedzseri kabin, csak épp az évek alatt lenyúlták tőlük, és elég volt, ha valaki egyszer elfogadott egy rosszabbat, mert onnantól kezdve veszett fejsze nyele lett, az újonnan felszálló előadókat már automatikusan az előzőekébe küldték...)
Safety asszisztensünk hobby fotós, gyakran lejön a próbáinkra:
Sajnos magyar utasokat jó ideje nem találtunk, viszont egyik héten volt egy kuncsaftom, aki feldobta a napom, ugyanis kézenálló workshopra jelentkezett nálam! :D Szimpi pasi, jól elbeszélgettünk! (Angliában él, olasz dobos és zenetanár! Játszott a budapesti Szigeten is pár évvel ezelőtt. Mivel egy ideje kalisztenikus edzésekre jár, ezért érzett magában elég erőt és lelkesedést, hogy megtanuljon kézen állni!) Igyekeztem minden tudást átadni, ami egy alkalom alatt kivitelezhető, és sok alap gyakorlatot mutattam neki. Íme az eredmény:
Na jó, nem egészen, mert ez egy elkapott póz, de minél többet gyakorol majd, annál hosszabb ideig és stabilabban fog állni! Már ha nem adja fel! Higgyétek el, a kézenállás baromira idegőrlő türelemjáték!!!
Múltkor hajós bosszúságokról írtam, íme mit találok olaszainknál:
- Közlekedési téboly! A buszmegállók sokszor észrevehetetlenek. Ha mégis van egy jelző oszlop, az már valami (Beállóról ne is álmodj, szxxrá ázol, ha jön a zuhé!), de a táblán semmi infó nincs. Tehát a menetrendet és a megállókat neked kell kitalálni. (Ha nincs mobilneted, buktad!) Tapasztalatunk szerint még az olaszoknak is néha rejtély, sőt a sofőröknek halvány dunsztja sincs a többi járat célállomásairól!!! (Csoda, ha a sajátjukat tudják!) Azt pedig felejtsd el, hogy elboldogulsz angolul... De még a velencei főkikötőnél sincs kitéve tájékoztató, ahol millió turista jár nap, mint nap és kb. 10 buszjárat is megáll!!! Végső poén, hogy a busz nem áll meg, csak, ha leinted!!! Az elején (még zöldfülűként) kétszer jártunk úgy, hogy elment, mint a huzat, vagy egyszer a végállomáson már majdnem megállt, szemmel láthatóan rákészültem a felszállásra, épp emeltem a lábam (3 cm-re az ajtótól), de nem nyitotta ki! Pár héttel később én, mint tapasztalt róka, az amcsi turistákon mosolyogtam hasonló szituban, de voltam olyan jó fej, hogy intettem a vezetőnek helyettük...
Ahol Oli áll, ott legalább a megálló neve kint van! A 3. tábla pedig egy másik helyen készült, ami már tartalmaz ugyan útvonalat, de menetrendet még nem...
Olyan is előfordult, hogy majd’ elütött egy „kedves” autós, amikor egy jól látható zebrán ballagtam! Tök messziről jött, még csak meg sem kellett állnia, csupán felemelni a gázt egy pillanatra, de ő inkább dudált rám ezerrel!
- Parkolási kultúrájuk is érdekes, vagy szanaszéjjel állnak vagy keresztbe-kasul! :D
- Hangosak! Rettentően! Jó, én sem vagyok halk természet (nem egyszer szólt rám buszsofőr pl. Koreában vagy Görögországban, hogy kicsit vegyem lejjebb a hangomat...), de ahogy itáliai társaink üvöltöznek vacsora közben, az még nekem is sok! :D :D :D (Pláne, ha közben diót törnek az asztalon, kalapács nélkül...)
- Nem tudnak és nem is akarnak más nyelven érteni! Rendszeresen előfordul drilleken3, hogy spanyolul (angollal kár próbálkozni) válaszolok (méltatlankodásukra), mert azt sokkal jobban beszélem, mint az olaszt, de úgy néznek rám, mintha kínaiul (vagy magyarul :D) karattyolnék! Jó, ez is más nyelv (és sok minden eltér, de rengeteg szó azonos és a nyelvtani rendszer is megegyező), de tudjuk, hogy az olaszok 90%-a – ha akarja– megérti a spanyolt, pláne a vészhelyzeti-, felszállási- vagy első napi (pl. kabin) problémákkal kapcsolatos szavakat. Amit sokan dafke sem akarnak megcsinálni, amíg el nem hangzik a nyelvükön, az a sorban állás: 5 ember egy oszlopba! Hiába dirigálunk mutogatva, akár egy rendőr a kereszteződésben, megvárják, míg el nem ordítom: „5 persone en una fila, PER FAVORE!!!”
Tehát, ha nem akarnak érteni, akkor fellengzősen demonstrálják, hogy ők olaszok, kéretik akképp’ szólni hozzájuk! Amikor viszont kellene nekik, hisz’ épp ők szolgálnak ki minket, akkor előszeretettel tettetik, hogy tudnak angolul és bólogatnak lelkesen addig, amíg rá nem jössz, halvány gőzük sincs, miről beszélsz! Ciki felvállalniuk, vagy csak tesznek az egészre? Gyanítom ez utóbbi, hisz’ mindenre könnyű azt legyinteni: NO problémo!
Épp emiatt kerültünk nagy slamasztikába a Vodafone-nal! Ráadásul többszörösen!
Elöljáróban tudni kell, hogy egy tetszetős –pláne nekünk, hajón dolgozóknak –csomagot vettünk, mellyel havi 15 euróért 25 giga internetet kapunk. Mivel tabletben használjuk és a Baris üzletben, ahol kötöttük a „szerződést”, semmi papírt nem adtak, csak magát a kártyát, így a telefonszámot sosem láttuk. 8-án vettük, így onnantól ketyeg és indul újra a havi keret. (Már befürödtünk tavaly a dátumokkal, mert a havi kvóta valahogy mindig lekapcsolt 28-án, és ezt sokáig nem értettük... De az egy másik csomag volt.)
Nem is volt gond, míg kitartott a keret megfelelő ideig. A velencei plázában a fickó becsipogtatta a vonalkódot, kifizettük a 15 Eurót és kész! Ezúttal viszont kb. 10 nappal előbb kifogytunk az adatmennyiségből, idő előtt kellett tölteni! Na, itt kezdődött a kalamajka:
- kör: Bari - kis üzlet (ahol a kártyát vettük):
A nőci rossz SIM kártyát töltött fel, ráadásul 25 euróval 15 helyett, de azt persze nem tudta elmagyarázni, hogy miért van az, hogy a 15 Eurós havi díj (ami kp-nál okés) ellenére bankkártyás fizetéskor 25 a minimum! Ráadásul, nem volt neki jó a vonalkód, telefonszámot kért, amit velem bogarászott ki a mobilapplikáció segítségével, mivel nem tudtam megmondani. Nos, órákkal később bosszankodva konstatáltuk, hogy még mindig nem üzemel a net! Ekkor egy olasz kolléga segítségével (Mivel a rendszerhez tartozó appon, sőt a weboldalukon sincs angol verzió!)kiderítettük, hogy hiába töltöttük fel, csak 15-én aktiválódik. (Ekkor ugye nem tudtuk még, hogy nem lehet előre tölteni csak aktiválódási napon, mert erről baromira nem mondtak semmit.Ja, és gyanús volt a 15-e, de gondoltam, rosszul emlékszem.)Így vagy várunk, vagy veszünk az applikáción keresztül plusz heti csomagot, plusz pénzért. Mivel a 25-ből maradt az egyenlegen tíz, hát vettünk! Ismét vártunk, nem működött. Sok értetlenkedés és bosszankodás után leesett, hiába minden, az appot nem frissítettük idén, azaz, a régi kártya lett feltöltve! (Ami nincs meg...)
Mérges lettem a nőre, hogy mi a francért nem vonalkóddal csinálta, ahogy a másik üzletben, mérges voltam magamra, hogy miért nem ellenőriztem a számot, de Olira is, hogy miért nem töltötte újra az appot, amikor új kártyát vett, elvégre ez az ő reszortja! De az is biztos, hogy ezt a maszek boltot el kell felejteni, rendes Vodafonhoz szabad csak menni,ahol nyilván papírt is adnak vételkor apró betűs tájékoztatóval a xxxxságokról...
- kör - Velence – Nova di Vero Pláza –Vodafone:
„Beszélsz angolul?”- kérdeztem a srácot. „Sííí!” Na, elmeséltem az egészet, ő ezerrel bólogatott, abszolút magabiztosan. Kérdéseimre, mi szerint orvosolható-e a gondunk, csak SZÍÍÍszegett tovább, majd mikor válaszokat vártunk, hogy mi a teendő, routereket kezdett mutogatni... Néztünk, mint a moziban! Mondtuk, eszünk ágában sincs ilyet venni, mert csak heti 1,5 napot vagyunk Olaszországban, nekünk kártya kell, ami Görögországban is működik. Ekkor persze a kártyás csomagokra váltott, mire nagy nehezen (ekkor már vágtam, hogy SEMMIT nem fogott fel az elmondottakból!) olaszul elmagyaráztam neki, hogy van kártyánk, fel akarjuk tölteni, de van egy régi, amin van pénz! Végül odahívta kolléganőjét. Neki újra felvázoltam a szitut, ő már kapisgálta, bár arra, hogy egyik egyenlegről a másikra áttehető-e a befizetett összeg, csak annyit mondott, valószínűleg igen (De bő 1 hónap és az intézéséhez hívjuk a cég felhasználói vonalát! Mint utólag kiderült, ezt a részét ő sem fogta fel, de nem is érdekelte, mert csak az számított, hogy lóvét virítsak!), de most tegyünk az újra 10-et és akkor jó lesz! Raktunk. Majd ismét vártunk.(Ja, mert hát az is egy hülyeség, hogy a töltés után várni kell 1-2 órát, hogy működjön...) Közben elvoltunk a plázában, majd kezdtem furcsálni, hogy mi az istenért nem működik?! Visszamentem hát!
- kör– ugyanott: Ugyanaz a lány. Össze-vissza nyomkodott, egyértelműen halvány gőze sem volt, monitorába bámulva mondta, hogy látja a befizetett összeget, minden rendben van, nem érti, miért nem üzemel! Odahívta akkor érkező új kollégáját. Aki már mondhatni tudott angolul, de saját rendszerüket ő sem értette. Végül, kiokoskodták, hogy az Ipedem a rossz, menjek az Apple boltba, majd ott segítenek!!! Ekkor kezdtem elveszíteni a türelmem! Még részletezhetném hosszú sorokon keresztül az idő közben szitkomba illő jelenetet, melyben már alig várják, hogy elhúzzam a csíkot, de mivel egyértelmű volt totális inkompetenciájuk, nem hagytam annyiban! A vége az lett, hogy beálltam a pult mögé, belenéztem a nőci gépébe és megláttam olaszul, ami majd’ kiszúrta a szemüket:
Aktuális egyenleg: 10 Euró – XY Csomag – Aktiválódás: 2019. aug. 8.
Itt ni!!!!!! – mutogattam a csajnak hevesen! Pont ezt kérdeztem, hogy nem a csomag nem engedi, hogy éljen?! Mire a két idióta: Óhhhh, SÍÍÍÍÍÍ! No problemo, akkor most vehetsz egy ideiglenes csomagot! – mondták vidáman! Hát vesz a xxxxom! –gondoltam, kivárjuk azt a rohadt 8-át és majd szépen hozzá fizetünk 5-öt a havi díjhoz!
(Közben azt a bizonyos ingyen számot persze nem tudtuk felhívni, de abban nem is bíztunk...) Igen ám, de még mindig nem volt vége!!!
Utolsó, 4. kör –Auchan pláza –Vodafon:
Végre megjelent egy értelmes csávó, aki megértett és sikeresen felvilágosított! Először is: a régiről a 25-öt sajnos nem lehet áttenni, de adhat hozzá pótkártyát 10 euróért. (Nem éltünk vele, mert kiderült, hogy ahhoz csak havi 5 giga tartozott!) Másodszor: jelenlegi csomagunk kizárólag 8-ától aktív, tehát vagy ne töltsük előre, vagy azonnal vásároljuk le a feltett összeget, mert az egyenleg önmagában akkor is csökken, ha közben nem működik. Készenléti díjként!Tehát, az elmúlt napok alatt lenullázódtunk! Azaz, ismét átcsesződtünk, mivel a 3 ’OkosTóni’ nem mondta, minden bizonnyal nem is tudta, hisz’ abszolút nem értették saját ajánlataik rendszerét...
Halleluja! 8-án ismét lett netünk! Újabb 15 euróért!
(Össze lehet számolni, mennyi pénz ment kukába, én inkább nem teszem! :D :D :D)
- Hímsovinizmusukról ódákat tudnék zengeni (sőt írtam is már eleget),ami a mai napig idegesítő számomra! Főképp a déli és a szicíliai férfiakkal érdemes vigyázni, mert ők aztán magától értetődőnek veszik, hogy a házastársi hűség csakis nőkre vonatkozik! Nem egyszer találkoztam olyannal, aki fűvel-fával csalta párját, de ha akörül lebzselt (volna) valaki, féltékeny dúvad módjára viselkedett (volna), vagy csak megkérdeztem, hogy esetleg a neje is megteheti-e otthon ugyanazt, amit ő, már a feltételezéstől is ideges lett... 
Persze, nagyon vonzó eleinte az olasz dzsigolók flörtölése, „Ciaio Bellázása!”, de egy idő után rájössz (Pláne, mert minden utcasarkon megkapod.), hogy hagyján, hogy a saját öreganyjukat is így szólítják, de még egymásnak is azt mondják, „Bello” (Ami szépet/ szépséget jelent!)Így aztán előbb-utóbb belefáradsz, sőt egyre frusztrálóbbnak találod gátlástalan udvarlásukat! Nemrég egy kávézóban kissé átejtve éreztem magam (a beígért szójatej és wifi hiányától, amikre előzőleg nyomatékosan rákérdeztem)és csalódottságomat próbáltam kifejezni, akkor a pincér nekiállt bazsalyogni. Értitek!? Miután megiszom a kávét keserűen tej nélkül (BLEEE!!!) és olaszul kérdezgetem, miért nem működik a wifi, akkor válaszképp ezt kapom: „Perqué tu sei molto bella?” (=Miért vagy te ilyen szép?)Ráadásul attól, aki tucatszor látott Olivérrel, és belépéskor rá is kérdezett, hol a férjem...
(A kép természetesen illusztráció! :D)
- Az olasz arrogancia! Épp csiniben rajtra készen vártam a színház előtt (Minden cruise végén van egy eligazító beszéd a leszállás előtti és azzal kapcsolatos teendőkről távozó utasainknak, ahol parádézva felvonul a személyzet egy része búcsúképp; ez az integetős ún. Travel/Bye bye talk!), mikor minden köszönés, felvezetés (Pl. egy „Elnézést, megmondaná, hogy...”) nélkül rám förmedt egy terebélyes úr:
PAGARE!!! /=Fizetni/ (Mutogatva a financiális egyen jelet ujjaival.) DOVE??? /=Hol?/
Köpni nyelni nem tudtam, úgy meglepett e modortalanság, hát nálam biztos nem! (Habár, lehet, jól jártam volna, ha nekem rendezi a cechet! :D :D :D)De mivel nem vagyok genyó, el mutattam a recepció irányba és kiböktem neki: „INFORMATION!” De rámosolyogni ezúttal nem volt hangulatom... :D :D :D
Persze, itt a negatív dolgokat hegyeztem ki, mert ezeken jobb csámcsogni és humorizálni. De, hogy el ne vegyem kedveteket Olaszországtól, 5 pozitívumot idebiggyesztettem:
1. Temperamentum! Tudnak élni, mulatni és hangosan vigadni!
2. Isteni éttermek! Az itáliai konyhát mindenki imádja!
3. Az olasz macsók könnyed nyári románcra kitűnő választások, mert tudnak udvarolni és akkor, aznap, ideig-óráig valóban szerelembe esnek, egy estére a csillagot is lehozzák az égről. (Csak ne feledd, amilyen könnyen beléd esnek, olyan könnyen másnap már másba zúgnak bele!) Férfi olvasóim kedvéért megjegyzem, az olasz nők is gyönyörűek!!! (Monica Bellucci és Sophia Loren ezt kitűnően demonstrálja!)
4. Lenyűgöző városaik, gazdag történelmi emlékeik, természeti adottságaik (Róma, Firenze, Velence, Pompeii, San Marino, Cinque Terre, Alberobello, Vatikán stb.)
5. Dallamos, könnyen tanulható nyelvük!
Így tehát egy gyönyörűséges Velence albummal zárom a témát, mely képeket egyedüli barangolásaim alkalmával készítettem:
_____________________________________________________________________________________________
ZOMBINŐ, azaz a darabokra szedhető művésznő
Mikor megérkeztünk, csodáltam a szép dél-afrikai énekesnőt, Nicholet! Amíg ki nem szúrtam az öltözőben szépítkezés közben, hogy mindene mű! Állandó nála a ragasztott szempilla (én még a showk alatt is alig várom, hogy levegyem), műanyag körmök, 10 tonna smink, nyakig polcolt mell (mert még nem volt pénze szilikonra!)ésszínezett kontaktlencse. De az igazán megdöbbentő számomra, hogy még a haja is mű, PARÓKA!!! A sajátja 1 centis csupán!Először azt gondoltam, gond vagy betegség miatt, de elmondta, hogy szó sincs erről, így könnyebb kezelni a fellépésekhez! De ha röviden szereti, akkor miért hord parókát 0-24-ben!? Sőt, hogy képes 40 fokban tűző napon is nejlon szálakkal a fején mászkálni???Értetlenkedő ábrázatom láttán egy vállrándítással hozzátette: Mert jobban tetszik a hosszú haj!Nos, még mindig magas volt nekem, mint bikának a tangó, így tovább kérdeztem: De akkor miért nem növeszted meg a sajátodat??? Mire ő: Jajj Darling, az csúnya raszta lenne, ráadásul így bármikor bármilyen frizurám lehet, hatalmas a hajkészletem! (Noha hónapokig ugyanabban láttam, azóta valóban váltogatja hosszúból Kleopátrásra, illetve fenékig érő tincsre fonott- fazonra...) Nos, napokig emésztgettem ezt(noha, Oli mondta, hogy a fekete nőknél ez bevett divat, Amerikában látott ilyet bőven),mert nem tudtam elképzelni, hogy nézhet ki valójában, míg nem aztán egy próbán megjelent haj és smink nélkül, szemüvegben! Mint egy kisfiú! (Na, drága páromnak sem kell szarkazmusért boltba menni, rögvest odasúgta nekem: „Vajon az aktuális pasija tudja, hogy kamunője van?! Felismerné most, ha betoppanna?” Tuti nem, erre mérget vehetünk! :D Nagyon elaludhatott aznap, mert csakis e nagy késésében merészkedhetett ki így a kabinjából! Persze, rettentő zavarban volt, alig várta, hogy elhúzza a csíkot. Na,azóta sem láttuk póthaj nélkül! Emellett elég zizi is, mindig mindenkivel baja van, nem érti a viccet, mindenen megsértődik! Egyik nap kifakadt, mikor egy fotós kolléga kedvesen megsimogatta a kobakját. Kijelentette, az ő kultúrájukban ezt nem illik, megalázó! Gyanítom, inkább parázott, nehogy leessen a baseball sapkával össze-apparált aznapi hajkölteménye! :D! Azért érdekes, hogy a saját szokásaikkal érvelt, ti. mindig azt szajkózza (pl. a fiú öltözőben, ahol általában azért tartózkodik, mert állítása szerint imádja az izzadt hímszagot...), hogy azért van itt, hogy „nemzetközi” pasit fogjon, nem pedig egy dél-afrikait, amit kaphat otthon marékszámra... Így kollégái kilőve, bár nem tudom, Giftet és Michaelt mennyire érdekelné a szemük láttára tollaskodó „kisfiúból” bombázóvá vedlő művésznő, aki ráadásul mindig kioszt mindenkit...
Zárásképpen egy kis "ez meg az":
Egy méter átmérőjű kalap, egy korfui divatbutikból! Rendes viseletre árulják, potom 360 euróért! :D 
Egy igen különleges cipőbolt Velencében! Minden párból egy darab van, készítője valószínűleg Csodaországban érzi magát.. De egy két darab nagyon jópofa. Áruk 100-150 euró körül mozog. Showba, színpadra szerintem nagyon klassz lehet, utcára már igen merész viselet!
Velencéből sosem hiányoznak a maszkok! Most úgy látszik itt is divat a steampunk stílus is...
Csak mert megtetszett e növény és cserép a korfui utcán:
